•Soha ne add fel!•

Belehalok

Eltelt azóta 17 hónap de még mindig fájt. Nyár elején voltam gyógytornára ami csak annyit sekített, hogy egy picit jobban betudom hajlítani a térdem.

Október volt már és tudtam, hogy másnap kezdek a haladó jazz balett-nél végre. Beterveztem az egész évem. Első félév haladó jazz, második félév hip hop. Már nagyon vártam az első napot. De még át kellett esnem egy vizsgálaton Brassóba Vári doktornál. 3-ra voltam feliratva. Apukámmal odaértünk már Brassóba és még volt egy kicsi időnk ezért elmentünk sétálni. Visszaértünk a rendelőhöz és bementünk a váró terembe. Még volt 10 perc 3-ig. Vártunk míg nem szólít az orvos és bementünk. Mondta húzzam le a harisnyámat ott a redőny mögött, hogy vizsgálja meg a térdem.

Közbe apukám elmesélte mi történt velem és, hogy táncolok. Felfeküdtem a vizgáló ágyra majd megtapogatta a térdem. Kezdte hajlítgatni és én azt hittem ott meghalok annyira fájt. Már rendesen könnyeztem. Míg nézegette a térdem aközbe mondta, hogy ez a térd nem táncra való és az a helyzet, hogy ezt minél előbb meg kell műteni. Egy szalag elnyomja a térdkalácsomat hajlításkór ezért fáj a térdem. Porc kopásom is van és ha mind a két térdem kinyújtom látszik a külömbség a bal és a jobb térdem között. A bal nem fejlődik rendesen. Azt mondta nem táncolhatok a műtétig és után sem biztos.

Hosszú folyamat lesz. 2 műtét szügséges, a műtét után 30 napig sínbe lesz a lábam majd pár hónapig gyógytornára kell megint járnom. Mikor én ezt meghallottam... A könnycsepjeim egymást érték. Nem győztem letörölni őket. Az aszisztens elvitt röngenre amin látszott is az amit az orvos mondott. Azt mondta ez a térd nem balettre való.
Az érzés.... fájdalom amit akkor éreztem leírhatatlan volt. Annyira fájt mintha kitéptek volna egy darabot a szivemből.

Terveim voltak. Ez volt a jövőm és az is lehet, hogy a térdem miatt nem lehetek az aki vagyok. Aki akarok. De akkor ki vagyok én? Ki leszek én a tánc nélkül? Nem értek máshoz csak ehez. Ez az életem. Az igaz szerelmem. A drrogom. És ezt senki sem érti meg. Egy világ omlott össze bennem. Nem tudom mit kezdjek magammal. Én ezt nem bírom ki. Mibe fejezem most ki a fájdalmam? Én ezt nem fogom tudni végig csinálni. Nem megy. Mindenki azt hiszi erős vagyok. Az voltam... De már nem vagyok. Az élet úgy megsebzett már, hogy teljesen elgyengütem. Ez teljesen padlóra küldött. Segítsen már valaki mert ebbe én belebolondulok...

Sziasztok. Itt egy új rész. Tudom rég volt de most volt amit írjak sajnos. Jó lett vol a valami pozitív dolgot írni de sajnos csak negatív jutott nekem. Szép estét. Puszii