Kathryn Croft - A lány akit elvesztettél

13 1 0
                                    

Előszó
Könnyű volt egyedül maradni a férfival. Egyenesen a nő kezére
játszott, akinek nem kellett mást tennie, mint a férfira
mosolyogni. Nevetni a viccein. Megjátszani, hogy érdekli a
mondandója.
De most ott voltak a férfi lakásán, a városnak egy olyan részén,
amelyet a nő alig ismert, és ha nem vigyáz, az irányítás
könnyen kicsúszhat a kezéből.
– Ez az otthonod? – kérdezte, miközben körülnézett, felmérte a
kevés bútort és a csupasz fehér falakat. Úgy nézett ki a hely,
mint egy bútorbolt bemutatóterme, semmi jele nem volt
annak, hogy bárki is élne itt.
A férfi bólintott, magához húzta a nőt, keze lesiklott a
szoknyáján. Hideg volt a bőre, és a nő érezte a whisky szagát a
leheletén, amikor a férfi hozzá hajolt, esetlenül kereste a
szájával az övét.
A nő egy pillanatig hagyta, hogy csókolja; aprócska áldozat volt
ez az igazságért cserébe. És ma éjjel kideríti az igazságot,
bármibe kerüljön is. Megesküdött magának, hogy mielőtt véget
ér ez a nap, tudni fogja a választ.
– Áruld el, mire utaltál a múltkor – mondta a férfinak, egész
testével hozzásimult, érezte, milyen kemény a farmerja alatt.
– Ha? Mi? – A férfi szórakozott volt. És részeg. Nem valami jó
kombináció.
– Elkezdtél mesélni valamit. Emlékszel?..

A férfi elhúzta a kezét a szoknyájáról, és a blúza alá bújtatta,
dörzsölgetni kezdte a mellét. A nő igyekezett nem
összerezzenni. Szándékosan kivágott farmeringet vett fel, túl
sok gombot nyitva hagyott, hogy kilássék a melltartója egy
része. De szükségtelen volt erőlködnie; a férfit az sem érdekelte
volna, ha szemeteszsákot visel.
– Felejtsd el – motyogta alig érthetően. – Gyere a hálószobába.
Meg kellett tennie, amit kért. Ahogy követte, azért imádkozott,
nehogy túlságosan elszabaduljanak a dolgok. Nem tudta
elviselni a gondolatot, hogy a férfi a meztelen testével
ráfeküdjön. Nem, ezt nem engedhette.
A függönyök be voltak húzva a hálószobában, csak egy apró
résen szűrődött be az utcai lámpák lágy fénye. A férfi keresgélni
kezdett a zsebében, végül előhúzta a mobilját, és pötyögött
valamit.
– A francba. Lemerült az aksi. Ideadnád a telefonodat?
– Miért? – kérdezte a nő. – Kit hívsz?
– Senkit. Csak hadd nézzek meg valamit.
A nő vonakodva odanyújtotta a mobilját, várt, hogy kiderüljön,
mihez kezd vele.
– Le akarlak filmezni – közölte a férfi, és ráirányította a
telefont.
A nő hátralépett az ajtó felé.
– Mi? Nem. Miért? Fejezd be. Add vissza a telefonomat! – A
férfi felé vetette magát, hogy kikapja kezéből a telefont, de ő
hátrarántotta a karját.
Már nem mosolygott.
– Vedd le a ruháidat.

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Feb 04, 2018 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

Kathryn Croft - A lány akit elvesztettél  Donde viven las historias. Descúbrelo ahora