Egy lány élete(Marcus&Martinus)

2.Rész:A temetés

2 hét múlva:

Lassan kezdtem feldolgozni a történteket apuval kapcsolatba.Anyuval együtt úgy döntöttünk,hogy pszichológushoz kell mennem.Azóta minden nap ott ülök egy fél órát abban a színtelen(fehér)terembe,a négy fal közé zárva,mint egy örült.A barátnőmnek aznap amikor volt a baleset apuval,minden szuperül alakult.Összejött azzal a Dominik gyerekkel.Mindenről beszámolt nekem.De közben engem nyugtatgatott,ami már kezdett idegesíteni.Ma lesz apunak a temetése,igen csak 2 héttel később kaptunk napot a temetésre.Sírva keltem,ezt anya is meghallotta és bejött a szobámba.Elkezdett nyugtatgatni ami jól esett,de még akkor is csak apura tudtam gondolni.Miután elvégeztem a reggeli rutinomat,utána felöltöztem egy fekete nadrágba,és egy fekete blúzba, mert a mai nap egy kicsit szeles(mivel nyár van).Még felvettem egy totál fekete napszemüveget,hogy ne lássák hogy sírtam.Beszálltunk a kocsiba és elindultunk.Oda is értünk,és több mint 100 ember volt ott.Lezajlott a temetés és nagyon rosszul éreztem magam:szédültem,fájt a fejem meg minden.Anyu azt mondta,hogy lehet a kimerültségtől van ez.Ezért elküldött,hogy üljek be az autóba,és ott várjam meg,mert még alákellett valamit írnia.Haza is értünk ami kb. 17:30 volt,mert még beugrottunk pár új ruháért,mert alig volt fekete ruhám,és most szükségem volt rá.

Remélem hogy tetszett nektek a 2 rész!Bocsánat hogy nem tegnap raktam ki,de meccsen voltam,és már nem volt kedvem írni.