Hullajózan Anglia

XVIII. Fejezet - Oroszlán VS Amerika

James a zuhogó esőben, torka szakadtából üvöltött velünk a pályán. Ez „nem" lett volna baj, de szerintem még az igazgatóiban ülő Dumbledore is hallotta azt, amit a csapatkapitányunk mondott, hiszen a pálcáját a torkához emelve hangosította ki magát.

Én már abban is kételkedtem, hogy a dobhártyám még nem szakadt be. Sirius már kevésbé hiperaktívan repdesett a levegőben, mint edzés elején, én pedig kis híján leestem a seprűmről. Ha James Potter a kezeim közé kerül, akkor nem vagyok abban biztos, hogy megéri a holnapot, mert saját kezűleg fojtom meg.

- Ross, gyorsítsd fel magad! - üvöltötte a csapatkapitány.

- Ha nem fogod be, kupán váglak Potter - közöltem vele villogó tekintettel. James eleresztette a megjegyzést a füle mellett és tovább osztogatta a parancsokat.

***

Már senki nem volt rajtam és Siriuson kívül az öltözőben. A fiú a szemben lévő szekrénynek dőlve várakozóan nézett rám.

- Csacsi, nem öltözöl? - érdeklődött. Álmosan emeltem rá a pillantásom.

- Utálom Jamest - motyogtam. - Nem alszunk itt?

- A zoknik között? - érdeklődött szórakozottan. - James lába túl büdös, nem hinném, hogy jó ötlet lenne. A végén még megmérgez téged ez a roppant csodálatra méltó aroma - felelte egykedvűen. Siriusra néztem.

- Megmozdulni sem tudok.

- Ez meglehetősen kellemetlen - csüccsent mellém. Sirius vállára dőltem, majd alig két perc múlva minden elsötétedett előttem...

***

Sirius halkan szuszogott. Éppen rajtam feküdt, én pedig esetlenül próbáltam meg kibújni a nehéz test alól. Ezért is döntöttem úgy, hogy felébresztem, bár ez felért egy öngyilkossági kísérlettel.

A fiúnak az oldalát bökdöstem, de Sirius meg sem mozdult. Óráknak tűnő percek szaladtak el mellettem, a hólyagom pedig egyre jobban feszített.

- Ha még egyszer megböksz, agyon csaplak Ross - morogta a fülembe.

- Pisilnem kell - sziszegtem vissza.

- Nekem meg...

- Sirius! - csattantam fel mérgesen. - Engedj ki!

- Nem.

- Black - szólaltam meg fenyegetően. Sirius ficeregni kezdett, majd egy könnyed mozdulattal felült, s úgy szorított magához, mintha egy plüss maci lennék. - Rád fogok pisilni - figyelmeztettem. A fiú harsogva felnevetett, majd puszikkal kezdett el bombázni. Lassacskán sikerült kimásznom a kezei közül, majd pedig kislisszantam a fürdőbe.

Visszatérve egy látványosan unatkozó Siriusszal találtam szembe magam.

- Azt hittem, hogy lehúztad magad a vécén, Csacsi.

- Milyen vicces vagy - forgattam a szemeimet. A fiú elvigyorodott és magához rántott, majd szorosan ölelt magához.

- Ettől még szeretsz?

- Hááát... - húztam el a szót és egy puszit nyomtam a szájára. - ... tulajdonképpen nem - csókot loptam a megkövült fiútól. - Én inkább azt mondom, hogy imádlak - suttogtam a fülébe. - Olyan nagyon, de nagyon imádlak Sirius!

Éreztem, ahogyan a keze felcsúszik a hátamon, s az egyikkel csak szorosabban húz magához, míg a másikkal a hajamba túrt. A hosszú, csontos ujjak megmarkolták a tincseimet, s játékosan meghúzta őket.