Egy üzenettel kezdődött[Marco Reus, Joshua Kimmich]✔

23. rész

-A baba neme...kislány !-mondta az orvos.-Várjunk, csak!-még jobban tanulmányozni kezdte a képernyőt.-Nem is egy kislány! Ha nem kettő!-mondta, mire megdöbbentem.

-Hát haver.-fordult Marco, Josh felé.-Elég hatékony voltál!- mondta, mire felnevettem.

Az orvos még vizsgált egy ideig, majd haza mehettünk. Josh haza ment Münchenbe, míg mi Marcoval hozzám.Mikor hazaértünk leültünk tv-t nézni .

Már egy ideje néztünk egy műsort, mikor Marco megszólalt.

-Mikor rendezzük be a szobát ?-kérdezte.

- Nem tudom. Most, hogy tudjuk a babák nemét egyszerűbb lesz.-
magyaráztam.-De nem gondolod hogy Josh is segíthetne?-kérdeztem.

- Miert segítene?-értetlenkedett Marco.

- Végülis ő az apjuk nem gondolod, hogy így lenne fer?-kérdeztem.

- Nem!-jelentette ki.-Megengedte, hogy mi neveljük fel őket!-mondta Marco és felállt. Én is ezt tettem.

-Ugye nem gondoltad komolyan, hogy a lányaim nem fogják ismerni az apjukat?- kérdeztem tőle idegesen.

-De pontosan így gondoltam!-jelentette ki Marco.

-Hát rosszul gondoltad!-simítottam végig pocakomon.-A lányaim ismerni fogják apjukat! Josh ott lesz, mikor megszületnek, mikor megteszik az első lépést, mikor kimondják az első szavukat!-jelentettem ki.

-Ezt ki engedte? Ők csak az én kislányaim!-mondta idegesen Marco.

-Ez nem igaz!-mondtam mérgesen.

-Lola! Ne mondd ezt!-túrt idegeseb a hajába.

-Marco kussolj!-morogtam.

-Mi?-kérdezte döbbenten.

-Mondom kussolj!-néztem a szemeimbe. Marco nagy szemekkel nézett rám.

-Bocsánat, hogy felidegesítettelek!-motyogta.

-Kérlek, többet ne csinálj ilyet.-simogattam a hasam.

-Rendben.-tárta szét kezeit, mire én egyből odaléptem és átöleltem.

-Szeretlek.-suttogtam.

-Én is szeretlek.-nyomott puszit hajamba.

Ha tetszett kérlek kommentelj, csillagozz.💜