A talált ló

A talált ló 15. rész

Hamar hazaértünk Rubyval. Nagyon fáradt voltam így vacsiztam és már mentem is aludni. Másnap reggel nem mentem az istállóhoz mert Bellát és Zafírt is megetette Milán. A suliban az első óra közepén az osztályfőnökünk izgatottan lépett be a terembe. -Gyerekek. Megérkezett az új tanuló. Legyetek vele kedvesek és fogadjátok be.-Majd arrébb lépett és a háta mögül kilépett Jess. Alíz és én is egyszerre kiabáltuk el magunkat :Szia Jess!. Jess ránknézett és mosolygott : Sziasztok. Mondtam hogy van egy meglepetésem nem?- Igen, de nem gondoltuk, hogy ekkora-mondtam nevetve.-Akkor ti már ismeritek egymást?-kérdezte értetlenkedve az igazgató.-Igen, nagyon is- nevetett fel Jess.- Akkor szerintem ülj Dóri mellé, ha már ismeritek egymást.-adta ki az utasítást a tanárnő, majd kikísérte az igazgatót, de mi még tisztán hallottuk ahogy ezt mondja: -Milyen kicsi a világ. Remélem, Alízék segítenek neki mindenben. Majdnem utána kiabáltam hogy persze, de inkább Alizra néztem aki pontosan tudta mire gondolok: ez egy értelmetlen félelem volt. Ezek után persze ez az egy óránk elmaradt, aminek persze mindenki örült. Jess pedig az iskola középpontjába került. Szünetekben hiába próbált meg velünk beszélgetni valaki mindig megállította és kérdésekkel bombázta. Amikor végre oda jutott hogy velünk is beszélhetett, már vége volt az iskolának és az épített istállóhoz tartottunk. Ma se Alíz se Milán nem jött velünk, mert dolguk volt. Kivételesen Ruby se tartott velünk. Miközben az kunyhoz baktattunk elmondtam Jessnek, Bella betörésének kezdetét. Nem csalódtam, barátnőm majdnem olyan lelkes volt mint én:-Hú Dóri ez nagyszerű, hol tartasz?-szegezte nekem rögtön a kérdést.-Nyugi, nyugi még csak a kantárnál, de már szépen halad-mondtam büszkén. Az "istállónál" Jess Zafírhoz, én Bellához mentem. Leápoltuk őket, majd kivittük a lovakat. A barátnőm elment lovagolni én pedig munkához láttam: először rendbe tettem a boxokat, ezután előre hoztam a kantárt, amit lovacskám vonakodás nélkül elviselt.-Nagyon büszke vagyok rád, gyorsan tanulsz.-suttogtam a fülébe, de a következő pillanatban elkapott a nevetőgörcs, mert Bella bólogatni kezdett és a zsebem felé nézegetett.-Jólvan, jólvan nyertél.-mondtam még mindig nevetve és egy répát vettem ki a zsebemből és tettem a szája elé. Bella gondolkodás nélkül elfogadta a csemegét. Épp csak visszavittem a helyére amikor Jess vágtatva megérkezett Zafír hátán. -Szia!-integetett már a távolból.-Szia.-köszöntem amikor már közelebb ért.-Hogy ment a lovaglás?-érdeklődtem.-Jó volt.-biccentett.-És az edzés?-kérdezte.-Én pedig elmeséltem neki Bella önelégült magánakcióját. Mire a végére értem már mindketten hajladoztunk a nevetéstől. Ezek után a barátnőm felajánlotta, hogy lovagoljak egy kicsit én is Zafíron. Örömmel eleget tettem kérésének. A lovaglás után siettem haza, de már annyire elfáradtam, hogy összecsaptam a leckémet, megetettem Rubyt, lefürödtem és mentem is aludni. Másnap úgyis kezdődött a nyári szünet :)