Most jöttem rá, hogy ez az egyenruha dolog nem is olyan rossz, innen nézve... Nem igaz, cicababa? Azthiszem megtaláltam a tökéletes helyet, innen nézve pont belátok a szoknyája alá. A kék az új kedvenc színem...!
- Natsu, Natsu! Tűzagyú!
Igen, a kék a világ legszebb színe! Ez már biztos, és azthiszem meg vannak az kedvenc melleim is! Meg kell tudom a nevét! Mi lenne, ha-
- - ekkor Gray beleboxolt a hasamba -
- Mi vagyok én, boxzsák, hogy csak így ütőgetsz?! - emeltem fel gallérjánál fogva -
Szerencséd van Jégcsap, hogy ilyen erős és kockás hasam van! Néha túl pozitív vagy! Kuss!
- Ha figyeltél volna nem ütöttelek volna meg! - rántotta meg a vállát -
- Ne aggódj most figyellek rád! - mondtam, és én is adtam neki egy gyomrost - Kölcsön kenyér visszajár, nem igaz, Alsógatya király? - ült ki arcomra a diadalmas mosoly -
- Ne, hogy elbízd magad, Chilibab! - ezzel a szóval orrba is vágott -
B*zdmeg, elkezdett vérezni! A gyönyörű arcom! ...gyönyörű...? Komolyan...? Ha...utálom a belsőhangomat! Hallottam...
- - gyorsan befogtam az orromat, ezzel is elállítva vérzést - Ezt még megbánod!
- Ch..! Gyere csak! - állt magabiztosan -
-Gray-sama! - rohant oda Juvia a körülöttünk álló tömegből -
Várjunk csak, tömeg? Ezek meg mikor jöttek ide? Mindig itt vannak, amikor csak verekedsz... Ja, tényleg, hiszen én vagyok a suli legmenőbb fiúja! Khm...egoista...khm De igazam van! Hagyuk...
Nagyon megsérültél Gray-sama! Gyere, menjünk el innen! - próbálta Juvia elhúzni az említett fiú, hasztalanul -
Ezt még nézni is rossz... Segíts nekik! Mégis, hogy? Találj ki valamit, ha annyira okos vagy! Kösz...kedves vagy!
- A csajodnak kell megmentennie, szégyen! Én ilyenekkel én nem verekszek! - integetve elsétáltam onnan -
Nem csak helyes, okos, izmos, de kedves is vagyok! Ennél szerényebb dumát még sosem mondtál...
- Tessék! - nyújtott oda egy kendőt egy lány, nem is csak egy lány, az új lány, akit nem rég néztem -
Oh...így közelebb még fenségesebb azok a "kis" labdák
- Öh... - ennél többet nem tudtam mondani, csak bámultam isten csodálatos ajándékait -
Méltóság Natsu! Az, mi...?
- Hahó...?...Natsu...? - kérdezte kissé furcsálva -
Honnan tudja a nevedet? Lehet Gondolatolvasó? Hülye...
Ha...figyelsz te rám...? - fogta a fejét -
Miért ilyen közvetlen velem...?
- Ja... - bólogattam hevesen -
- Akkor jó! - mosolygot -
Milyen édesen mosolyog...! De várjunk csak, én mióta vagyok ilyen engedelmes kiskutya...? Inkább sárkány, mint kiskutya....
Itt ez a kendő, vedd csak el nyugottan -
Minek kellenne nekem kendő...? Az orrodra! Ja, tényleg.
- - már vettem volna el, amikor megelégelte a várakozást és odatartotta maga a kis rózsaszín kendőt a mégmindig vérző orrom alá -
Ho-hozzám mert nyúlni! Nem vagy azért olyan ilyesztő! De..., mindenki fél tőlem! Vannak még csodák. Élvezd!
- Nagyon vérzik, biztos több hajszálér is elpattant az orrodban. - hajolt közelebb -
Ha még közelebb hajolsz teljesen nekem nyomod azokat a tögyeket! Natsu! Jó-jó, nyugi visszafogom magamat! Köszönöm. Ő az első, aki a családodon és a barátaidon kívül, direkt ért hozzád! Tudom, nem kell mondogatni! De mit csináljak? Mindjárt...öhm...érted... Csak maradj higgadt, gondolj Grayre! Az csak felídegesit! Oke-oke, akkor...a vonatokra! Ble...ne is mondogasd!
- Nincsen semmi bajom! - húztam ki magamat -
Kedvesen!
- Hm? Mondtál valamit? - nézett a szemembe, ekkor vette észre, hogy milyen közel is állunk egymáshoz, és fülig elpirult -
Ohh! De aranyos! Olyan szívesen leveném a pólóját és- Ezt ne most terveld ki! Jó...
- Semmit! - mosolyogtam le rá - Ja, és... - hajoltam oda a füléhez - köszönöm! - mondtam kedvesen, majd adtam egy apró puszit a nyakára -
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Miért kellett ez?! Nem bírtad visszafogni magadat, te kanos állat! Csak ajándék, amiért ezt tette! A csoki az ajándék, ez molesztálás! ...
- Öhm...én...öhm...szívesen! Mennem kell, szia! - futott el -
