Jézusom! Mióta lettem én ilyen szemérmetlen kis csitri? Ez az egész Natsu hibája! El kell kerülnöm őt! De nem akarom...lehet tagadom, de vagyom az érintésére, arra, hogy megöleljen, megcsókoljon...
- Szia! Lu-chan, hallasz? - ébresztett fel ábrándozásaimból egy alacsony kékhajú lány, mosolya barátságos volt -
- Szia! Igen, csak egy kicsit elkalandoztam... - viszonoztam zavartan mosolyát -
- Semmi baj. - nevetett fel egy aprót - Min gondolkodtál ennyire? Csak nem Natsuról elmélkedtél? - bombázott meg kérdéseivel, az utolsó hallatán, azonban "enyhe" pir öntötte el az arcomat - Szóval Natsu...hm, nos nem az én esetem, de megértelek, nekem is egy rosszfiú jön be. - kacsintott rám -
Nem az eseted? De, hogy-hogy, hiszen Natsu tökéletes...legalább is szerintem.
- Mi? Nem én...öhm - habogtam össze-vissza - Várj...neked is? Ki az? Mesélj! - próbáltam terelni a témát, habár tényleg érdekelt, hogy kibe eshetett bele Levi, mondhatni ő a legjobbarátom, amióta idejöttem, még nem igazán tudtam összeismerkedni a többiekkel -
- Gajeelnek hívják és... - kezdett bele egy hosszadalmas mesélésbe, de élveztem, annyira boldogan beszélt róla, biztos nagyon odavan érte, viszont a meséltek alapján nem lehetett egy bűbáj a srác, már a kinézeténél kezdve, hosszúfekete haja, pirszingjei és írtózatos magassága is arra sarkalta a legtöbb embert, hogy messziről kerülje el, mégis, akkor Levi, hogy szerethett bele, úgy, hogy ismerte a belsőjét, és nem csak a kinézete foglalkoztatta, annak ellenére, hogy elvileg az első találkozásuk elégé borzalmasra sikerült, Gajeel véletlenül fellökte Levit, aminek következtében a kedvenc harisnyáját, és szoknyáját tönkre tette, sőt utána bocsánatot sem kért, Levi szerint nem is vette őt észre, csak miután a táskájával fejbevágta -
Levi és Gajeel "kapcsolata" elégé hasonlít a miénkre Natsuval. A mi első találkozónk sem sikerült valami fényesen, de mégis, azthiszem kedvelen, kicsit jobban, mint azt bevallom magamnak... 1
- Érdekes ember lehet ez a Gajeel... - néztem furcsán Levire -
- Igen! - nevetett fel - Elége az! - mosolyodott el a végén - De szeretem, mit tehetnék ez ellen, így érzek. - rántotta meg enyhén a vállát, majd az addigi mosolya lefagyott, mikor a hátam mögé pillantott - ...nekem végem...! - grimaszolta az arcát -
Hm? Mi lett az arcoddal?
- Mi történt? - kérdeztem furcsálva a kis kékhajú lánytól -
- A-Az o-ott Ga-Gajeel... - dadogta idegesen,
Ohhh, hadd nézzem! Kíváncsi vagyok, milyen lehet előbbe! Fhú...tényleg ilyesztő...de azért lehet, hogy kedves, majd úgy is megismerem!
valószínűleg a fiú hallotta a beszélgetésünket, az arcáról itélve, nem is tudnám igazán leírni, hogy nézett ránk, pontosabban Levyre, legjobban egy zavart és ideges elpirulásnak tudnám leírni, mindenesettre érdekesen festett - Félek...! - jelentette ki idegeskedve -
- Nyugi! Nem lesz semmi baj! - biztattam, mikor Gajeel el kezdett a közelünkbe jönni -
- De-de...szerinted hallotta?
Neeeem...
- - felvont szemöldökkel hallgattam, ahogy felteszi nekem az amúgy is nyílvánvaló kérdést - Biztosan...
- Öhm...Szia Levi, gyere! - kapta fel a hátára akárcsak egy zsákot - beszélgessünk! - vitte el magával a lányt, míg én csak kikerekedett szemekkel bámultam utánuk -
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Ja...én is örülök, hogy megismerhetlek... - motyogtam az orrom alatt -
