Harmadik óra utáni szünetben járunk. A vámpírcsaj leszólított.
-Hey! Margaret Edwards vagyok. Látom te is fajtánkbeli vagy.
-Honnan tudod?-kérdeztem őszinte kíváncsisággal.
-Én különleges kiképzésben részesültem. Szag alapján megtudom állapítani bárkitől, hogy farkas e vagy vámpír. Majd te is ráérzel.-kacsintott rám.-És vigyázz azzal a Kyle gyerekkel.-mondta, majd elindult a folyosón.
-Miért, mi van vele?-szóltam utána.
-Csak figyelj oda!-kiáltott hátra, majd bekanyarodott az udvar felé vezető folyosóra.
Miért kéne vigyáznom Kyle-lal? Történt vele valami? Mit tudhat még Margaret amit én nem? Igaz, mikor megláttam Kyle-t, úgy éreztem, mintha gyomorszájba vágtak volna. És igaz, hogy baromi helyes. De tudja, hogy vámpír vagyok... De mégis honnan?
Ebédszünetben bementem a menzára, ahol Ethan intett nekem, hogy üljek az asztalukhoz. Ott volt Jessica is és Kyle is. Csak Kyle mellett volt hely, ezért leültem mellé. Véletlenül hozzáértem a kezéhez. Láttam ahogy megfeszülnek izmai. De nem nézett rám.
-Szóval Am! Találkozunk délután? A tananyagról szeretnék beszélni.-nézett rám Ethan. Én bólintottam egyet, bár átlátszó volt, hogy nem a tananyagról akarna dumálni. Ekkor Kyle felpattant és kiviharzott a menzáról. Csakhogy előtte az asztal alatt a kezembe ejtett egy cetlit. Ennyi állt rajta: Gyere az udvarra. Beszélnünk kell.
Én felálltam és a mosdózásra fogva, kimentem az udvarra. Rögtön megláttam Kyle-t. Egyedül volt ott. Odamentem hozzá.
-Mi volt ez az egész? Miről akarsz beszélni?
Kyle nem mozdult. A cipője orrát tanulmányozta, mintha olyan érdekes lenne.
-Héé-löktem meg a karját, mire rám nézett.-nem azért fejeztem be a kajálást, hogy itt némán ácsorogj.
-Tudom.-szólalt meg végül, mélyen a szemembe nézve.-Bár neked úgysincs szükséged ételre.-közölte titokzatosan.
-Mi??-értetlenkedtem.
-Jól hallottad.-mosolyodott el, majd elkapta rólam a tekintetét.
-Nem tudlak követni..-próbálkoztam, de úgy látszik Kyle-t nem lehet csak úgy átverni.
-Na úgy látszik játszod az értetlent úgyhogy én léptem is.-mondta, és otthagyott.
Ez meg mi volt? Miért ilyen bunkó velem? Mindegy, ezek után, már vissza se mentem a menzára, inkább szívtam egy kis friss levegőt.
És ezek után még Ethan is beszélni akar velem. Egyre érdekesebb ez a nap.
YOU ARE READING
Egy vámpírlány napjai
Vampire"-Miért vagy ilyen bunkó velem?-kérdeztem. -Muszáj annak lennem.-mosolyodott el, majd elment." "-Megszegtük a szabályokat.-mondtam félig mosolyogva. -Nem tehetünk róla.-mosolygott vissza rám. -Jogos."
