Minecraft.......We are coming!!!

4 /Comet szemszöge/

Egy dungeon szerű barlangban ébredtünk megkötözve. A távolból zombik és csontvázak hangja hallatszott.

-Mi történt velünk? KI AKAROK MENNI!-ordítottam.

-Én meg egy kis...........-igen Sajt csak ennyit bírt kinyögni magából, és visszaaludt. Azt hiszem a lövedék amit, a felszínen kapott nem volt túl jó hatással rá.

-Oh, hát felébredtetek!-jött be a helyiségbe az ocsmányul fénylő csávó.

-MIT AKARSZ TŐLÜNK?-kiabáltam rá.

-Nyugi kislány!-csitított én pedig, legszívesebben tökön rúgtam volna.-Nem akarlak bántani titeket. Miért bántanálak? Akkor nem alkalmazhatnálak titeket bányásznak.

-MI? TE BÁNYÁSZNAK AKARSZ MINKET ALKALMAZNI?-ordítottam kikelve magamból.

-Nyugalom! Jó helyetek lesz! Bányászhatjátok nekem a gyémántot és naponta fogtok kapni száraz kenyeret és vizet.-mondta a fogvatartónk, nekitámaszkodva a szemben lévő falnak, ami kicsit behorpadt, nekem pedig hirtelen remek ötletem támadt.

-Rendben. Úgysem tudunk mit tenni. Mondd, hogy mit csináljunk!-vettem elő a kedvesebbik énem.

-Na ezt már szeretem. 20 percetek van elkészülni. A bányában várlak titeket.-mondta, majd kisétált a helyiségből.

-Sajt ébredj és vedd elő a bicskádat a zsebedből!

-Mi? Miért? És hol vagyunk?-riadt fel hirtelen a barátnőm.

-Majd később elmondom! Most maradj csöndbe! Támadt egy nagyon jó ötletem!

-És mégis mi lenne az a világmegváltó terv?-gúnyolódott Sajt.

-Ez most komoly! Nézd ezeket a köteleket! Nagyon vékonyak. Vedd elő a bicskád és oldozz el mindkettőnket!-utasítottam.

-Rendben! És utána mit csinálunk?

-Nézd a szemben lévő fal bal oldalát! Egy helyen ki van lazulva. Szerintem ott még eszközök nélkül is kiássuk magunkat!-mondtam, Sajt pedig már ki is szabadított mindkettőnket.

A fal tényleg nagyon ki volt lazulva. Alig néhány darabot kiütöttünk és már el is hagytuk a helyiséget. Ezután már csak egy hosszú felfelé ásás következett. Mire kiástuk magunkat már napnyugta volt. Mindketten egyetértettünk abban, hogy aludjunk egyet.