A szökés után egy hosszú vándorlás következett. Réteken, erdőkben aludtunk és szörnyekkel küzdöttünk, közben pedig reménykedtünk, hogy valami ehetőt és ihatót(vagy elszívhatót) találunk. És találtunk is! Sokadik megmászott domb( hatalmas, hegynek tűnő domb) megmászása után a távolban megpillantottunk egy falut!
-Civilizáció!-kiabáltam boldogan.
-Remélem vannak lakói!-lelkendezett Sajt is.
-Igazából az sem baj ha nincsenek.-mondtam, mire mindkettőnkből kitört a nevetés.
A falu nem volt olyan messze mit a hegytetőről látszott, ezért pár perc múlva már csak néhány lépésre voltunk tőle!
-Vannak falusiak!-kiabálta Sajt.
-Mivel ez egy falu-oltottam le a BFF-em, aki ezért megajándékozott egy nem túl kedves pillantással.
-Gyere már! Ismerjük meg őket!-húzott magával Sajt majd megáll a legközelebbi falusinál.-Üdv, Sajt vagyok! Ő pedig az LB-m Comet! Téged hogy hívnak?
Azonban a falusi válasz helyett csak hümmögött egy keveset és tovább ment.
-Szerintem ezek egy akkora adagot szívtak el, ami még nekünk is egy évig elegendő.-gondolkodtam hangosan.
-Hülye, ezek a játékban is ilyenek.
-Hát mert ott is betéptek. Szerintem ez egy külön játékmechanika.-beszéltem tovább, legfőképp magamhoz.
-Vigyük el a könyveiket, arassuk le a megnőtt növényeiket, majd menjünk tovább.- összegezte a tervét Sajt.-Te pedig add el a szörnyektől szerzett anyagokat!-folytatta ellenkezés nem tűrő hangnemben és már el is indult könyvtárat keresni.
Pár perc múlva mindketten rengeteg cuccal tértünk vissza a helyre, ahol elváltunk. Sajtnál egy csomó kenyér és sült burgonya volt, valamint szerzett a kovácstól egy kardot magának. Én pedig szereztem a falusiaktól építőanyagot, páncélt és egy térképet is. Természetesen mindkettőnket az utóbbi érdekelte a legjobban. Szétnyitottam és egy piros X volt rajta. Elhatároztuk, hogy éjszaka még a falu templomában maradunk, másnap pedig elindulunk megkeresni a térképen jelölt helyet
أنت تقرأ
Minecraft.......We are coming!!!
فكاهةKét barátnő izgalmas kalandja,a Minecraft világában!
