1 óra .. Már csak egy óra az előadásig. Nem szoktam ideges lenni, de ha aznap tudod meg, hogy fellépsz a helyi táncegyesülettel van benned egy kis félsz. Na meg az sem segít, hogy mindenki úgy rohangál, minta 3 liter vizet ittak volna, és most nem találnák a mosdót. Pedig ez csak a nyári fesztivál! Ehhez hasonló gondolatokkal léptem be a stylistunk sátrába a shakemmel a kezemben, mikor egy izmost test egyenesen belém jött.
- Nem tudsz jobban vigyázni?? – Kérdeztem felháborodottan a pólómat méregetve, amin immár egy nagy pirosas folt éktelenkedett.
- Nagyon sajnálom, de nem vettelek észre és..... – Kezdett hadarni, de amint felnéztem a szemébe megakadt a mondani valója közben.
Most először mértem fel magamnak. Fekete hosszú nadrág volt rajta, amit nem is értettem, hiszen jócskán plusz fokok jártak. Sötétkék inget viselt hozzá, ami félig ki volt gombolva, így láttatni engedte a napbarnított bőrét. A haja kuszán állt a feje tetején, de még így is olyan hatást keltett, mintha sok időt szánt volna a beállítására és a szeme ...... a szeme mosolygott mert valószínűleg rájött, hogy tetszik, amit látok.
- Valószínűleg ez az a jelenet, amikor felajánlom, hogy meghívlak egy másikra. Szóval..khm..ha lenne kedved, akkor ... - Az egyik kezével a tarkójához nyúlt, a másikkal pedig az ujjait tördelte. Ideges? Miattam?
- Ez az a jelenet – nevettem fel. – Viszont mázlid, van mert nem vagyok oda a klisékért. – Jobb tenyeremet mellkasára fektettem és úgy hajoltam közelebb hozzá. – Viszont, ha randira akarsz hívni, azt ügyesebben kell csinálnod. Épp elakartam hajolni, hogy ott hagyjam és elkérjem a fellépő ruhám Kate-től, mikor visszanyomta kezem a mellkasára és még ennél is közelebb lépett hozzám.
- Hogy hívnak? – Komolyan vizslatta az arcomat, majd nevetéseket és hangos beszédet hallottam, szóval, gyorsan kirántottam a kezem az övéből zavart arckifejezéssel.
- Szia vöröske! – Köszönt oda Connor vigyorogva a kezét lóbálva, majd a többiek is körénk gyűltek.
- Angyalom, most meg vöröske ..Nem tudnátok leállni a becenevekkel?
- Egyszerűbb lenne, ha tudnánk a nevedet. –Szólt közbe a beszélgetésbe James is.
- Nem sok értelme lenne, mármint ne már srácok . Az esélye, hogy valaha újra találkozunk annyi, mint annak, hogy Michael Jackson bemoonwalk-ozik azon a nyíláson. – Mutattam az "ajtó" felé. Erre mindenki felnevetett.
- Akkor kössünk alkut ! – Kiálltott fel Tristan felemelt mutató ujjal, mintha az évezred ötletét mondta volna.
- És pedig? – Emeltem meg mindkét szemöldököm. Komolyan ezekből a srácokból több energia árad, mint egy több tonnás generátorból.
- Amikor legközelebb találkozunk, elmondod a teljes neved. – Szólt a göndör bujkáló mosollyal. Kénytelen voltam kicsit felnevetni.
- Megegyeztünk, bár nem lesz legközelebb.
- De lesz ! – mondták egyszerre, amitől nem kicsit megugrottam ők pedig elég szépen kinevettek érte.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Akkor még nem hittem nekik, de tényleg volt legközelebb...
Sziasztok!:) Ha bármilyen kritikátok, vagy meglátásotok van a történettel vagy az írásommal kapcsolatban, akkor nyugodtan írjátok le kommentben, hogy tudjam min kéne változtatni. Előre is köszi :*
