NAVARA

Második rész

1 évvel korábban

Apa megállt a faház előtti murvás úton, és már rohantam is be az ajtón, belépve egyszerre hat ember ugrott a nyakamba.

-Azt hittük ide sem érsz-röhögött Anne-Marie. Világosbarna tincseit egy kontyba gyűjtötte össze.

-Hoztam vodkát-mutattam fel vigyorogva az alkoholt.

-Bármit, csak azt ne-fintorgott Ash, majd újra szájához emelte sörösüvegét, pillantását rajtam tartva.

-Avi!-ordított Enzo valahonnan az emeletről-Hozd fel a cuccod-Táskámat felkapva követtem az olasz srác hangját fel a lépcsőn, majd az egyik szobában meg is találtam, a többiek cuccai szanaszét hevertek az ágyon, földön egyaránt. A falakat képek és poszterek díszítették, a nem túl nagy helységben három egyszemélyes ágy és két kétszemélyes kihúzható kanapé sorakozott egymás mellett, mozgásteret nem hagyva. A szoba sarkában még pont elfért egy kisebb szekrény, amin üres üvegek sorakoztak, közöttük volt az a whisky-s üveg is, amit Alex és Enzo kaptak a születésnapjukra -mivel azt egy hét különbséggel ünnepelték- amit együtt ittunk meg a tóparti házban.

Rengetegszer jártunk együtt vagy éppen egyedül a faházban, a tóparton vagy az erdőben, amikor a dolgok zavarossá váltak, rossz volt a suli, összevesztünk valakivel, vagy csak csendre vágytunk. Volt hogy filmet néztünk bent a házban, vagy kavicsokat hajigáltunk a tóba, megtörve annak tökéletes felszínét.

-Mindjárt jönnek a többiek, gyertek le-kiabált fel Beth az emeletre, és mire leértem, már nyílt is az ajtó és egyre csak tódultak be egyszerre legalább harmincan, mindenkinek a kezében volt valami üveg, néhány srácnak söröshordó. Leginkább Ash motoros haverjait láttam, de Alex és Enzo deszkás haverjai közül is felismertem néhányat. Anne-Marie azonnal végigmért mindenkit az ajtón beömlő srácok alkotta tömegből, és ahogy láttam ki is nézett egyet, egy szőkés-barna hajú, viszonylag magas fiút. Párszor láttam a suliban, az évfolyamunkba járt és Ash-el motorozott néha.

-Egy felest valaki?-ordította el magát Alex, ezzel a mondatával magára vonta az egész tömeg figyelmét, és legalább húsz ember rohant oda a "feles" szó hallatára, várva az említett alkoholt. Én is köztük voltam.

Nagyjából egy óra múlva mikor már kezdtem érezni a megivott mennyiséget, Beth rángatott a nappaliban táncolók közé. A tömeggel együtt ordítottuk a dalszöveget, ugráltunk, és már attól féltem, összedől az egész ház.

-Lenah gyere motorozni!-rontott be az ajtón Anne-Marie

-Hogy mit csinálni?!-hüledeztem, de válasz nem érkezett, már a kezemnél fogva húzott is kifele az ajtón. A veranda előtt öt motor sorakozott, felismertem Ash-ét is köztük, egy zöld Kawasakit. Én egy fekete mellé léptem oda, és próbáltam visszaemlékezni arra amit Alex Enzo és Ash tanítottak, de nem volt túl sok tapasztalatom a motorozásban.

Végül Anne-Marie, a kiszemelt pasija, Ash, Alex és én sorakoztunk egymás mellett.

-A nyertes eltölt hét percet a mennyországban-ordította egy srác-akárkivel akit kiválaszt.-Mason-nek hívták, szintén az évfolyamról ismertem.-A feladat elmenni a suliig, megkerülni, és visszajönni.-kiabálta Mason, amíg felvettük a bukókat. A teret motorok hangja, a bentről kihallatszódó zene, és visszaszámlálás töltötte meg, a levegőben benzinszag terjengett.

-Öt-ordította a tömeg-Négy, három-oldalra fordultam-Kettő-Ash mosolyogva nézett a motorján ülve-Egy-zengett az egész környék. Szívem a torkomban dobogott, már teljesen elfelejtettem motorozni.

"-Behúzod a kuplungot, váltókart lenyomod, felengeded a kuplungot, gázt adsz és kész"-visszhangzott a fejemben Enzo hangja.

Egy darabig nagyjából ugyanolyan sebességgel mentünk, de aztán Anne-Marie és a pasija megállt, a srác levette a bukót és az út szélére hányt

-Jól vagy Liam?-kérdezte tőle aggódón a lány.

Szóval már csak hárman voltunk. A srácok begyorsítottak és lehagytak, próbáltam beérni őket, de már amúgy is gyorsan mentem. Közeledtünk a suli rozoga épülete felé, és a kanyarban szem elől tévesztettem őket, de ahogy a sulit megkerültem és újra egyenes úton száguldottam, megláttam Alexet aki lemaradt, én pedig kezdtem őt utolérni egyre közelebb és közelebb kerültem hozzá, majd mellé értem, mire felém fordult. Az ázsiai srác amúgy is vágott szemének összehúzódásából tudtam, mosolyog. Egyre közeledtünk a tóhoz, már láttam a házat, és a tömegben magát ünneplő Ash-t, és a murvára támasztott rikító zöld motort.

-Holtverseny?-kiabálta Alex a bukó alól

-Ha utolérsz... -vigyorogva felgyorsítottam magam mögött hagyva. A murvára érve hatalmas porfelhő követte a motort amíg az teljesen meg nem állt. Mosolyogva szálltam le róla, és fordultam Alex felé

-Felajánlom a holtversenyt, erre te lehagysz-röhögött , miközben beletúrt a bukótól kócos hajába.

-Ash nyert, szóval...Halljuk ki a szerencsés!-ordította Mason a verandán. Hét perc a mennyországban Ash Denver-el...

A ház előtt tolongó tömeg nagy részét lányok alkották, mindenki próbálta magára vonni a srác figyelmét, bennem pedig egyre csak növekedett egy rossz érzés, a torkomban gombócot éreztem...ahogy ott támaszkodtam a motornak a tömeg szélén, és néztem Ash arcát aki a lányokat méregette... Féltékeny lettem. Az összes többi lányra.

-Látom még emlékeztél arra, amit tanítottam neked-zökkentett ki Enzo a bambulásból

-Volt néhány necces pillanat, amikor azt hittem a földről kell majd összekaparni-fordultam felé, majd a nevemet hallottam...a veranda felől.

-Lenah-szólalt meg Ash újra

-Mi?-ráncoltam a homlokom, mire felkapott és bevitt a házba, egy pillanatig még láttam Enzo arcát, mintha csalódott lett volna. A tömeg üdvrivalgásban tört ki, és nekem csak akkor esett le, hogy Ash Denver épp bevisz a házba 7 percre...

Az emeleti szobában az ágyon kötöttünk ki, az egyik kihúzható kanapéra tett le, majd fölém hajolt. Arcunkat centik választották el, és mintha hezitálni láttam volna, mintha megerősítésre várt volna, lassan közeledett. Whisky szagát éreztem, és talán egy kis rum társult hozzá, meg persze a már jól ismert szokásos illata. Szememet lehunytam, hagytam hogy ajkai puhán hozzáérjenek az enyémhez, majd szőke hajába túrva közelebb húztam magamhoz. Óvatosan csókolt, mintha félt volna hogy összetör. Kezével végigsimította az arcom, nyakam, mellem, derekam majd vissza. Testem minden pontja bizsergett, mintha áramütés ért volna az érintése nyomán. Rám nézett. Szemei szinte világítottak a félhomályban, keze a pólóm szegélyénél matatott, majd lehúzta rólam a ruhadarabot. Újra megcsókolt, már nem félve, nyelvünk táncba kezdett, majd a nyakamat aztán hasamat kezdte puszilgatni. A következő percben már ő feküdt az ágyon, és én hajoltam fölé. Pólóját-bár elég jól állt rajta-egy mozdulattal levettem róla. A hátamat simogatta, kezét végigvezette a gerincem vonalán, mire kirázott a hideg, elmosolyodtam két csók között. Aznap az volt az utolsó pillanat, amikor minden rendben volt. Ott feküdt a félhomályban, kócosan, félmeztelenül..velem. Írisze vibrált a sötétben, szája mosolyra húzódott...és aztán...aztán valaki dörömbölni kezdett az ajtón. Leugrottam az ágyról, felkaptam a pólóm, majd nyílt az ajtó...

-Ez ki?-kérdezte rám utalva, majd Ash-hez lépett és...megcsókolta.

-És te ki vagy?-vontam fel a szemöldököm, majd végigmértem a lányt. Szőke haj, világító kék szem..ismertem, végzős volt a suliban.

-A barátnője-nézett rám lesajnálón. Szavai visszhangzottak a fejemben, képtelen voltam értelmezni "a barátnője". Ash nem csinált volna ilyet, úgy, hogy barátnője van.

-Szóval a barátnője-ismételtem meg szavait gúnyosan mosolyogva. Ash üres tekintettel nézett rám, lehetetlen volt akármit is leolvasni az arcáról, kiviharzottam az ajtón, lerohantam a lépcsőn, és lerogytam. Könnyek folytak végig az arcomon, egyszerűen nem voltam képes felfogni, miért csinálta...