A Szent Johanna Gimi UTÓDOK 1. Kezdet

Szeptember 1. Hétfő

Hűha! A mai egy eléggé eseménydús nap volt! Kezdem azzal, hogy rettenetesen korán fent voltam, hogy beszéljek anyuval az első napom előtt, mielőtt munkába indul. Reggelizés közben, gyomorgörccsel beszélgettünk úgy mindenről, ami a gimivel kapcsolatos.Igazából tiszta ideg voltam, úgyhogy max. 20 percig csak némán ültünk, és néztünk egymásra, amíg anyu meg nem törte a csendet.

-Nos, nekem mennem kell, sok sikert az első napodhoz, drágám! Délután ott vagyok érted.

-Nem szükséges, a Szent Johanna közel van, haza tudok sétálni, nem kell félteni.-szóltam közbe.

-Hát jó, ha 14 évesen ciki, akkor...-kezdte anyu.

-Nem, tényleg nem cikis, de nem kell azért végigfurikázni a városon, hogy aztán 5 perc múlva otthon is legyek. Menni fog ez gyalog is.-szakítottam félbe.

-Akkor hát...-kezdett bele a mondatba.-legyen szép napod!-mosolygott anyu.

-Neked is.-válaszoltam mosolyogva.

Majd nagyjából 10 percre rá elindultam apuval a suliba, akivel szintén nem sok mindent beszéltem. Valamicskét mondtam a suliról, de összességében semmi különösről nem beszéltünk, mert én ideges voltam, és mert 5 perc múlva meg is érkeztünk. Én kiszálltam a kocsiból és elköszöntem aputól.

-Legyen szép napod!-köszönt el végül apu, majd a kocsival megfordult, és el is hajtott az utcában.

A diákok a gimibe haladtak, közben a nyárról sztorizgattak. Mivel nem tudtam, hogy hol kell felvenni a belépőkártyát, megkérdeztem egy felsőbb évest.

-Elnézést, hol lehet felvenni a belépőkártyát.-kérdeztem.

-A portánál menj az ablakhoz, ott kell felvenned a belépőkártyát.-válaszolta a 10-es.

-Köszi.

odamentem ablakhoz, a portás megkérdezte a nevem, kipipálta a kezében tartott papíron – ahol a kilencedikesek listája szerepelt –, aztán mondta, hogy első emelet 21-es terem. Átjutottam a portán, majd beléptem az aulába, és láttam, hogy az aula közepén lévő Jeanne d'Arc-szobor mellett álló nő – aki a belépő diákokat pásztázta-rémesen éles hangon kiabálni kezdett az éppen az emeletre igyekező 11-12-es forma sráccal.

-Keresztes, most azonnal felmész az igazgatóiba!-üvöltött a fiúval, akinek egyébként egy sárkányos tetoválás volt a kézfején. Szerintem az egész karja olyan volt.

-Kilencedikes vagy?-kérdezte egy végzős lány.

-Igen.-feleltem.

-Ő Máday, az igazgatóhelyettes. Jobb, ha kerülöd.-adott tanácsot a végzős.

-Igyekszem.

-Akkor hát. Sok sikert az első napodhoz.-nézett rám kedvesen, majd felment a lépcsőn. Nem tudom ,hogy ezt most viccnek szánta, vagy komolyan gondolta, minden esetre jólesett.

Ezután a kis jelenet után felmentem az elsőre, és megkerestem a folyosó végén lévő 21-es termet. Az ajtóra kívülről fel volt ragasztva a névsor, ahol megkerestem a nevem, hogy biztos nem tévedtem-e el. Nem tévedtem el, tényleg rajta szerepelt a nevem. Viszont az osztály mindösszesen csak 12 fős (magánsuli révén nem is csodálkoztam annyira) a másik, hogy mindösszesen 3 lány jár összesen ebbe az osztályba. (én, valami Daniella, meg valami Renáta) Vettem egy nagy levegőt, és bementem a terembe. A teremben egyébként csak két másik fiú tartózkodott, akik a telefonjukkal játszottak, és közben beszélgettek. Ám mikor beléptem, azonnal abbahagyták azt, amit addig csináltak és kérdő néztek rám.