Semmim sem maradt,
Napok tovább nem hajtanak.
Csak én vagyok már.
Egy kőbe savval mart alak,
Ó jajj de mennyit martalak.
Van ami minden pénzt megért.
Csak azért,
Mert egy a világon megért.
Hogy mit élek, s álmodom,
Hogy a remény szavait tátogom,
S mégis elveszek.
Pár fájó gondolatban,
Melybe több van belemondva,
Mint ami.
A kívánság, hogy ne felejtsen
Se az érzést, se nem minket
S ahogy elengedtük jelenünket.
YOU ARE READING
Verseim
PoetryEz egy könyv a verseimnek... Nem jöttetek rá címből ugye? ;) Szóval azt hiszem elég depis írásaim vannak, és sok is, ezért úgy gondoltam megosztom veletek, amolyan hátha tetszik alapon. ¢.¢ Jó olvasást, ha érdekel >.< (A kép az én kottáim, random l...
