Prince

Ahogy a nap lemegy és helyére lassan feljön a hold, a város összes ifjúja készül az álarcos bálba. A mi hölgyünk szíve lassan dobban, az este viszont egy kést villant. Szíve megszakadt, tele haraggal s most nem a szívére hallgat hanem az eszére! Ebben az esetben egy hang szólt hozzá,: "Keresd meg ki szíved összetörte, és öld meg ezzel!"
Kezében egy tőr, így várja hintóját szép ruhájában. Lassan az óra megüti az este 9 mikor is kezdetét veszi a bál. A hangszerek megszólalnak, és mindenki táncot lejt. Mi hölgyünk is megérkezik s tőrét elrejtve sétál be kecsesen a bálterembe. Pompás ruhák csillognak a fényben. Szerelmesek nevetése hallik el éppen, mikor belép a terembe. Minden szem őt nézi, követik kecses lépteit. Cipője kopog a terep kirakott kővén.
"Vajon ki ez a szépség?"
A bál viszont sokáig nem áll, és a terembe újra nagy kedv száll. A hölgy megáll s megigazítja álarcát. Várja partnerét kivel majd táncot jár. Sokat nem is kell várni, hisz egy ifjú, még a maszk alatt is sármos fiú lép elébe. Kezet nyújt a leány felé, ki kecses törékeny kezét belehelyezi. Óvatos csókot lehel a kézfejére s a csábos mosoly mellett még egyet előre lépve kéri fel a leányt táncra, hogy az este ne leljen bánatra. Az idő ahogy telik egy hang ismét megszólal,: "Keresd a tömegben az álarcost ki éged néz!"
Rá néz egy enyhén görnyedt alakra, álarca hosszú s egy pillangó alak jelenik meg arca előtt, majd ezer tekintetet érez magán a lány. Hirtelen rengeteg sötét alak őt nézi.
"Csak öld meg! Csak öld meg!" - mondják. Lassan éjfélt üt az óra. A lány sírva az ifjú fiú vállára borúlva, sírja ki magából a dühöt.
-Csak ne engedd, hogy az óra éjfélt üssön, hisz a szívem szakadt s a tőr nálam! - sírja a lány. A fiú szeméről a könnyet lecsókolja s lágy hangon ezt súgja.
-Akármi legyen én szeretlek és ha kell a pokolba követlek!
S most mikor az óra éjfélt ütött a leány elővette a tőrt szíve miatt azonban a fiút nincs szándékában sem áll megölni, de valaki meglöki és a tőr egyenessen a fiú szívébe áll. A leány sírva fut ki a teremből, azonban senki sem fut utánna. Gyorsan beül a hintóba és reszketve indul haza. Haza fele csak sírt és sírt. Hogy tehette ezt? Hisz szerette! Otthony az ágya szélére dőlve sír tovább míg feketeség nem jön és hírtelen egy érzés kapja el. Aludt volna és az csak egy álom lett volna?
Lassan sétál le kecses léptekkel a lépcsőjén, hol már a királyi hírnők várja. Mellette peddig a sármos ifjú herceg kit tegnap este álmában megölt. Most még is itt áll karjait széttárva a lány előtt és ő peddig boldogan és sírva veti magát szerelme karjaiba. Mit sem törődve a körülöttük álló személyekkel hajolnak egymás ajkaira és a lány elfelejti az este történt rémes álmot. S reméli, hogy boldogan élhetnek együtt tovább.
Ám az álom újra s újra visszatért, s a fiatalok egyre több gyilkosságot követtek el. Az álarcos férfira fogták az egészet, hogy ő készteti erre őket. Hogy az eszüket mikor elönti a harag, akkor ne másra se hallgassanak csak az eszükre. Tegyék azt amit akarnak és ne a szívükre hallgasanak. Ma este is ez történt. A két ifjúnk boldogan táncoltak a bál közepén a jövendőbeli eskűvőre készülve. Senki sem selyt semmit, hogy egy kisasszony aki szerelmes volt a hercegbe és őt is az idegen férfi írányította. Mikor mindenki nyúgovóra tért a kastélyban a férfi és a kisasszony bementek egy szobába. Azomban nem abba amibe szerettek volna.
Abban a szobában ahol ők voltak, ott aludt a király és a királyné. A nő elővette a kést és a férfire nézett aki szint úgy követte azt amit a nő csinált. Mind ketten befogták alozaraik száját és lassan a kést végíg húzták az alvók torkán. Vörös vérük csak úgy spriccelt, így bemocskolva a gyilkosok ruháit.
Miután a nő meglátta annak az arcát kit meggyilkolt, kihúzta a függönyt és keservesen sírvafakadt. A sírásra bejöttek az őrők azomban csak egy fiatal nőt találtak a szobában csupa véresen, és a halott úralkodókat. A nőt tömnlőcbe vetették és a gyilkosságok is alább hagytak, mert a maszkos férfit holtan találták a halott úralkodók ablaka alatt. A kezei s a lábai is eltörtek, a gerince peddig az érkezéskor ketté tőrt.
Azok utánn a királyságban minden rendben lett. Soha semgyilkoltak meg senkit, és mindenki a szívére hallgatott... s nem az eszére.