"A boszorkány és a vérfarkas" című történet folytatása.
Emily Withlock Hale éli nyugodt mindennapjait. Már ha egy vérfarkasokkal és boszorkányokkal teli kisvárosban lehetséges. Főleg ha ez a város Beacon Hills. Egyszercsak egy rejtélyes lány érke...
Az erdőben ébredtem a Nemetonnál. Miért nem szabadulok meg tőle? A nyakamat masszírozva álltam fel. Velem szemben a nagyanyám állt.
- Megint álmodom, ugye? - kérdeztem
- Így is mondhatjuk - mosolygott - Halott vagy édesem.
- Mi? - visítottam
- Nyugodj meg! Nem sokáig. Amara halott, de Silas még nem. Vedd rá, hogy megharapjon, a többit bízd Freyára.
- Freyára? - kérdeztem vissza - Mármint Freya Mikaelsonra?
- Igen - bólintott - Itt vannak Beacon Hillsben. Nem emlékszel rá?
- Nem - feleltem - Az utolsó emlékem az, hogy Amara beszél Derekkel, aztán sötétség. De hogy érted azt, hogy Beacon Hillsben VANNAK?
- Freya, Hope és...
- Mind itt vannak? - kérdeztem, mert tudtam, hogy hogy akarja folytatni a sort.
- Igen - felelt - Velük van esélyed legyőzni Silast.
- De ahhoz vissza kell mennem - mondtam - Hogy juthatok vissza?
- Idő kérdése. A múltkor is feléledtél. De vigyázz a halállal, mert egyszer majd nem éledsz fel.
- Bárcsak itt lennél - sóhajtottam könnyezve
- Itt vagyok - érintette meg a mellkasomat - a szívedben. A Withlockok a legerősebb boszorkányok, de te mindenkinél erősebb vagy.
- Szeretlek nagyi - mondtam majd megöleltem
- Én is szeretlek - suttogta a fülembe majd eltűnt
Hatalmas fájdalmak között ébredtem. A nyakamat masszírozva ültem fel az ágyban. A saját ágyamban. Vagyis itthon vagyok. A nappaliból hangokat hallottam. Lassan botorkáltam le. A nappaliban hatalmas tömeg fogadott. Ott volt a falka, Ann, Kyle és Mikaelsonok.
- Melyik barom törte ki a nyakam? - tettem fel a kérdést az ajtóban állva
- Emily? - ugrott fel egyből Derek, anya, Ally és apa is
- Én vagyok, nyugi - feleltem Ekkor anya vetette magát a nyakamba. Majd mindenki megölelt a Mikaelsonokat kivéve. És persze Dereket. Tudtam miért nem jött ide hozzám - Rám haragszol vagy magadra?
- Mit gondolsz? - kérdezett vissza
- Veled ellentétben én nem tudok mások érzelmeiben olvasni. Viszont ismerlek. Szeretnél engem hibáztatni mindenért, de képtelen vagy rá. Méghozzá azért, mert szeretsz. Én is szeretnélek téged hibáztatni azért, amit mondtál, de nekem sem megy. Szóval idejönnél végre, hogy megölelhesselek és megcsókolhassalak? - mondtam Pár másodperc gondolkodás után hozzámlépett és megölelt. Végre újra biztonságban éreztem magam. Majd végül megcsókolt. Olyan volt, mint mikor először csókolt meg. Valaki megköszörülte a torkát, mi pedig kelletlenül, de szétváltunk. Derek morgott egyet, én pedig elnevettem magam - Szóval - fordultam a társaság felé - ki is ölt meg?
- Én - szólalt meg Damon - Te kitörted az én nyakamat, én pedig a tiédet - vigyorgott
- Nem - feleltem egyszerűen - Nem te voltál. Azt hiszem tudom ki volt - néztem a férfire - Klaus volt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
