Fájdalomküszöb °Jikook° •Befejezett•

3.fejezet~Csók

~~~Író szemszöge~~~

Jungkook teljesen kétségbeesett. Félt. Rettegett. Jimin elájult, s a hátából folyt a vér. A fiatalabb felemelte az eszméletlen fiút és elindult a kórház felé, de sajnos nem jutott messze, csak a kapuig, mert hirtelen kinyílt az ajtó és Minah lépett ki rajta. Mérgesen meredt a szatyorra, de ahogy megpillantotta Jungkook-ot, a tekintete ellágyult. Odasietett mellé és bekiabált Jihoon-nak, hogy segítsen bevinni Jimin-t. Kook nem akarta elengedni, de látta, hogy a fiú szülei milyen aggodalmasak, ezért megnyugodott.
-Örültem a találkozásnak Jungkook! És köszönjük, hogy vigyázott Chim-re!- mosolyog negédesen Minah, miután bemutatkoztak egymásnak.
-Ugyan, szívesen segítek neki!- legyint a srác.
-Szerintem ChimChim holnap jobban lesz. Lenne kedved nálunk vacsorázni?- kérdezi a nő, hosszú szempilláit rebegtetve.
-Elfogadom meghívásukat, persze, ha nem zavarok!- bólint Jungkook.
-Rendben. Megyek, leápoljuk a fiamat! Akkor holnap, este hatkor jó?
-Tökéletes!- mosolyog a fiatal srác.
-További szép napot Drágám!- int Minah és besiet a házba. Ha Jungkook tudná, hogy bent mi fog történni, biztos, hogy nem hagyja magára Jimin-t. De sajnos nem tud arról, hogy az ártatlan srácot pont a szülei sodorják a halál peremére.
Jungkook mosolyogva indult haza. Egész úton csak Jimin gyönyörű arca lebegett előtte, de bevillant neki az is, hogy milyen lenne, ha nem lenne tele sebekkel. Elszomorodott, hisz nem tudja megakadályozni, hogy a suliban bántsák. Sőt. Sehol sem tudja megakadályozni... Sehol.

Jihoon a kanapéra tette az eszméletlen fiút. Minah behozta a szatyrot és a konyhába vitte. A férfi a fürdőbe ment, majd előszedett mindenféle kenőcsöt és kötszert. Visszament Jimin-hez, de nem kezdte el leápolni a sebeket. Undorodott a mostohafiától.
-Jaj Jihoon!- kiált fel Minah. -Ápold már le! Holnap jön át az a srác, aki hazahozta Chim-et. Tudod jól, mire készülök, de ő tuti, hogy emiatt a kicseszett kölök miatt jön el! Ne rontsd el a tervem!- morgolódik a nő.
-Rendben Drágám. Ha sikerül a terved, mehet egy édeshármas?- vigyorog a férfi.
-Persze!- nevet fel Minah.
Jihoon levette Jimin felsőjét, s a hasára fordította. Elkezdte letörölgetni a vért, majd kitisztította a sebet. Nagyon ritkán csinál ilyet. Főleg Jimin-en. Általában a fiú saját maga látja el sérüléseit, de a szülei imádják nézni ahogy szenved, így sűrűn eldugják a kenőcsöket és a sebekre való izé-bizéket.

Négy óra múlva Jimin magához tért. A véres garbó fordítva volt ráadva, így a mellkasán volt a nagy vörös folt. Tudta jól, hogy azt is neki kell kimosnia. Sóhajtott egy nagyot és felült. Elképesztően fájt a feje.
-Minah! Rendeltem magamnak egy kurvát! Kérsz egy pasit, vagy miután lenyomtam a menetet te is beszállsz?- lép ki Jihoon a hálószobájukból.
Jimin sóhajtott egy nagyot. Már megszokta. Kurvák és 20 év körüli férfiak lepik el a házat. Anyja és nevelő apja úgy gondolja, hogy ez nem megcsalás, csak vágyak kielégítése más partnerrel, hogy ne unják meg egymást.
-Kérek egy pasit. Legyen 25 éves!- vigyorog Minah.
-Rendben, Drágám!- bólint Jihoon és a telefonjával elvonul.

Hogy honnan tudják fizetni ezeket az embereket? Jihoon egy cégnek  az igazgatóhelyettese, Minah pedig egy tanár egy egyetemen. Bőven lenne idejük Jimin-re, de utálják. Miért nem adták gyerekotthonba? Mert szeretik látni ahogy szenved, s Minah egy nagy dologra készül vele... Le akar feküdni a fiával, majd fel akarja jelenteni, hogy bántalmazta a gyermek. Jimin csak a terv első feléről tud.

Most térjünk át Jungkook-ra. Se nem gazdag, se nem szegény. Szülei imádják és a suliban sem a legnépszerűtlenebbek táborát gyarapítja. Életvidám srác, aki nem fél a veszélytől. Nagyon kreatív és könnyen feltalálja magát. Szülei tudják, hogy meleg, de úgy, hogy Kook még nem mondta el. Az anyja rajtakapta, hogy egy fiúval csókolózott, s később megbeszélték a dolgot. Nem haragszanak rá, mert nem az ellentétes nemhez vonzódik. Elfogadják. Mondhatni Jimin szüleinek a szöges ellentétei, de ez a két srácra nem igaz. Chim is életvidám lenne, ha nem kéne elnyomnia ezen érzelmeit.
-Anya!- kiabál Jungkook.
-Mi az Kicsim?- mosolyog rá a nő.
-Holnap egy srácnál vacsizok. Meghívott az anyja, mert segítettem a fiúnak haza jutni.-  meséli.
-Miért kellett neki segíteni?- kérdezi meglepetten.
-Szegény nagyon sovány és gyenge. Nem bírta el a szatyrot, így segítettem neki, de az út közepén elkezdett vérezni a háta, majd a házuk előtt elájult. El akartam vinni a kórházba, de a szülei leápolják. Azt mondta az anyja, hogy már nem egyszer látták el a sebeit.- ül le az asztalhoz Kook.
-Értem. - bólogat Jungkook anyja.
-Szerelmes vagyok abba a fiúba...- nyöszörgi a gyermek, mire az anyja felnevet.
-Jaj fiam! Biztos helyes lehet, ha ilyen gyorsan beleszerettél.- kuncog.
-Anya... Ha látnád a gyönyörű szemeit, a dús ajkait, az íves arccsontját, a pisze orrát, a fekete haját, a vékony alakját és formás seggét!- áradozik Kook.
-Oké Picim, ne itt élvezz el!- ül le a nő is, nevetve.
-De...- hajtja le a fejét a gyermek.
-Mi a baj?- kérdezi aggódva az anyja.
-Tele van sebekkel. A suliban mindig bántják. Túl gyenge ahoz, hogy megvédje magát, én meg nem érek oda időben!- könnyesedik be a szeme.
-Semmi gond Kicsim!- simogatja meg az arcát a nő. -Minden helyre jön! Főleg, ha összejöttök.
-Remélem, hogy igazad lesz...- sóhajt egyet.