Sziasztok! Én Anastasia vagyok, most kerültem a kollégiumba és ez az első napom
Minden reggelemet a kajával kezdem mert imádom a hasam.
És nézzük is az első napom.
-Nincs semmi göncöm amit felvehetnék. -mondta magában miközben már majd szétrobbant az idegességtől.
-Áh meg is van a jó kényelmes hosszított fekete szoknyám. -kiáltott fel örömében
-Jut szembe a harisnyámat elfelejtettem ez valószínűleg azért mert nagyon izgulok, lehet hogy majd lesz egy nagyon dögöd fiú az osztályunkban és az tuti hogy lesz egy khm nem akarok csúnyát mondani de az a lány aki a középpontban van mindig és vele törődik mindenki -mondta egyre idegesebb hangon.
Felkapta a táskáját, bezárta az ajtót, majd felvette a bakancsát és el is indult. Nagyon izgult és egy kicsit rettegett amiatt, hogy lesznek-e barátai.
(Kicsit később)
Meg is érkezett de mielőtt be ment volna a kapun, megbotlott egy kőben, de szerencsére ott volt egy barna hajú Istenfiú aki elkapta Ana-t.
-Szia! Én..Anastasia vagyok. -Mondta zaklatottan.
-Helloka! Én pedig Christian. -Mosolygott rá majd megfogta a derekát.
-Nagyon..szépen..köszönöm, hogy elkaptál és remélem még találkozunk. -mondta, majd zavarodottan sétált be az épületbe, de Christian visszahúzta és egy csókot dobott az arcára majd elengedte a kezét. A lány nagyon zavarba jött,és kipirulva ment végig a lépcsőn.
-El sem hiszem, hogy ezt történt velem a világ leghelyesebb pasija megcsókolta az arcom,úgy látszik ma szerencsés napom van. -Gondolta magában miközben ráharapott a szájára és ábrándozott.
Ana felment az ő osztálytermükbe és megkezdődött a bemutatkozás,megmutatták a kollégiumi szobákat és a szobatársakat. Anastasia nagyon könnyen megbarátkozott szobatársaival és úgy gondolta, hogy jól kifognak jönni, majd így is lett. Később már szinte az egész életét tudta mindenki mindenkinek.
2 lány szobatársat kapott az egyik Kate a másik Mia volt akik a legjobb barátnők lettek Anastasiával.
-Lányok ezt hallgassátok, ezt még nem mondtam nektek mert teljesen kiment a fejemből de most eszembe jutott, hogy amikor első nap jöttünk ide a kapuban megbotlottam és egy barna hajú helyes álompasi elkapott mintha mennyben lettem volna és amikor mentem volna el visszahúzott és egy csókot nyomott az arcomra...-És mikor folytatni szerette volna kopogott valaki az ajtón.
Kinyitottam, hogy kilehet az, és amikor kinyitottam nem hittem a szememnek, egyszerűen ájulás közelben voltam, hisz amikor kinyitottam Christian volt az ajtóban öltönyben és egy esti ruhával a kezében
-jóestét Christian
-neked is Anastasia, csak azért jöttem, hogy elvigyelek az esti buliba és hoztam egy álomszép ruhát is amiben esetleg eljöhetnél velem.
nem hittem se a szememnek se a fülemnek de ez a valóság volt.
-persze..Khm.. vagyis szívesen megyek,és hánykor lenne ez a buli?
-a ruhában benne van a szoba számom, az ajtó előtt találkozzunk és onnantól én vezetlek. -Parancsolt rá majd megcsókolta és elment
Ana becsukta az ajtót és sikítva ment be a barátnőihez majd elmsélt mindent a ruhát felvette csinált magának egy lite sminket megcsinálták a haját és elolvasta a kártyát amin ez állt: 019-es szoba és a telefonszáma Christian-nek és az idő. Elkészült majd a barátai sok sikert kívántak. Vitt egy kis táskát amiben óvszer,gyógyszer,telefon és zsebkendő volt.
Amikor meglátta Christian-t elpirult mert egy csokor virággal várta az ajtó előtt.
-Tessék Ana ez a tiéd,remélem tetszik.
-Hát persze, hogy tetszik ez a kedvenc virágom a vörös rózsa.-mondta egy boldogan és egy kicsit izgatottan
-Na és mit tartogatsz abban a kis táskában?. -Röhögte el magát Christian és egy perverz mosollyal megfogta a derekát majd elindultak a buliba.
-Semmi különöset...-Mondta Ana mosolyogva majd ráharapott a szájára amitől Christian beindult és egy heves csókkal folytatta az estét.
-Ha megrágod a szád nem csak a falhoz támasztva fogunk ám csókolózni. -mondta és erősen rámarkolt Ana formás seggére.
Sziasztok!Most egyenlőre ennyit tudtam írni majd később jön a köbetkező rész amiben itt folytatom. Voteoljatok,és köszönöm ha végig olvastad
ESTÁS LEYENDO
Ezt nem kellett volna!!
RomanceHali emberek! Ebben a történetben az én világomba csöppenünk bele, és megtudhatjuk hogy mit nem kellett volna..