Budapest bolond város. A metrón korlátozva van a poggyászként magaddal vihető csomagolt facsemeték száma. Hegynek hívnak mindent, ami magasabb egy átlagos panelháznál.
Ennek külvárosában áll egy gimnázium, melynek kiemelkedő cheerleader csapata több...
Ő sem volt tökéletes. Az alkata, a bőre, a modora.
De különleges volt. A tekintete, a hangja, a gondolatai.
Soha nem emelte ki, milyen szépek a szemeim. Soha nem mondta, hogy örökké szeretni fog. Miatta féltem hetekig a csillagos égre nézni. Miatta láttam undorítónak a naplementét. Tőle nem tudtam napfelkelte után aludni.
Nem hagyta, hogy úgy szeressem, mintha tökéletes lenne. Nem hagyta, hogy figyelmen kívül hagyjam a hibáit. Nem hagyta, hogy fontosnak tartsam. Annak és annyinak kellett látnom őt, amennyit valójában ért.
Azt mondta, belőle soha nem lesz hős, mert nem szenvedett eleget. És azt, hogy egy percig ne érezzem olyan hatalmasnak a problémáimat. Hiszen a végén úgyis...
Sok ostobaságtól tartott vissza. Egyet viszont nem tudott megakadályozni.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
~
BOLDI
❝Olyan mindegy, mint szeretünk, Olyan mindegy, csókunk mifajta, Olyan közeli a Halál S olyan nagyszerü győzni rajta.❞
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
~
A versrészletek Ady Endre "Szeretném, ha szeretnének" c. kötetéből vannak. Olvasatok bele abba is, és ha felkeltette az érdeklődéseteket, ebbe is. Élvezzétek mindkettőt! kovaleriacs
