Ismeretlenből ismerős

Az ismeretlen

Pár órája,hogy leszállt a gépünk és most itt állok az új házunk előtt. Mikor a nővéremmel először megláttuk a lakást elállt a lélegzetünk is.

-Mii-itt-fogunk lakni??- kérdeztem teljesen ledöbbenve.
-Igen kicsim talán valami gond van?-nézett rám anya mosolyogva és kicsit félve.
-Nem dehogy is csak
-Csak?
-Ez egy "palota"!-fejezte be Maddie a mondatom ledöbbenve
-Menjetek nézzetek körbe nyugodtan mi majd bevisszük a csomagjaitokat.
És amint ez a mondat elhangzott mi már rohantunk is be mint a kisgyerekek.
Amint beléptünk egy nagy előtérbe értünk ahonnan egy lépcső vezet felfelé gondolom az lehet az emelet majd ha tovább mentünk balra egy hatalmas nappali terült elénk hatalmas kanapéval és egy plazma tvvel jobbra pedig egy szoba ami dolgozónak van kialakítva. Majd egy kicsit tovább mentünk és balra egy hatalmas konyha ami össze volt kötve a nappalival és előttünk pedig egy hatalmas elhúzható üveg ajtó ami a medencéhez vezetett. Na de menjünk inkább az emeletre ahol 5 ajtó található az egyik egy közös mosdó a többi pedig hálószoba de nem tudtam kivárni hogy megnézzem őket mert már nagyon kíváncsi voltam a sajátomra. Meg is találtam úgyanis meg is találtam a mogyoró barna falakat a fehér bútorokkal.
2 órával később
-Mostmár minden a helyén van-jelentettem ki miközben fáradtan terültem el az ágyon és bámultam a plafont. Majd miután ezt meguntam eldöntöttem hogy elmegyek felfedezni a környéket.
-Hali Maddie jössz velem körbe nézni erre felé?- kérdeztem tőle miközben félig benyitottam a szobába.
-Bocsi Tori de most nincs kedvem
-Oké akkor elmegyek futni egy kicsit-és ezzel vissza is mentem a szobámba.
Majd kihalásztam a szekrényemből egy fekete sport toppot és egy hosszú cica nadrágot majd felvettem a futó cipőm és a fülhalgatommal meg a telefonommal együtt elindultam.
-Elmentem körbe nézni a környéken- kiabáltam be anyáéknak a nappaliba.
-Jól van menj csak, de vigyázz magadra.
-Úgy lesz- és ezzel el is indultam.
Minden gyönyörű volt mivel mi egy elég nyugalmas helyen élünk így nem igazán zavarnak az autók sem. Nagyon nyugis volt minden amíg valaki belém nem ütközött és el nem estem. Egy srác volt az ,aranyos arccal, mogyoró barna szemekkel és hajjal. De térjünk is vissza a lényegre.
Kivettem a fülest a srác felhúzott és...
-Bocs, jól vagy?
-igen- csak ennyit tudtam mondani mert ő már ment is tovább.
Én meg csak ott álltam és néztem ahogy elmegy. Hazafele végig azon töprengtem,hogy vajon, ki is lehet ő.
De mindegyis mert valószínű, hogy már nem fogom megtudni. Így inkább elmentem lezuhanyozni ami most nagyon jól esett. Holnap lesz az első nap a suliban és megismerhetem az új osztályom úgyhogy inkább beállítottam az ébresztőt 6:30 ra majd elmentem aludni.

Sziasztok remélem tetszett az új rész. Hamarosan jön a kövi💜😘