Első nap, első esély

20 2 2
                                    

Sziasztok!
Először bemutatkozom:
Várhegyi Kinga vagyok, 17 éves, derékig érő szője hajam van és kék szemem. Van egy bátyám akit Daninak hívnak, ő 26 éves.
Budapesten lakom a családommal, meg persze a kutyánkkal.

Akkor kezdem is, nem pofázom ennyit.

Ma szeptember másodika van, azaz az évnyitó napja.
Ez nem is lenne nagy dolog, ha nem egy teljesen új iskolában kezdeném az évet ... Hogy 11-ben miért jöttem át egy másik suliba?
Egyszerű a válasz: szüleim elváltak, és mivel anyukámmal maradtam ezért el kellett költöznünk egy kisebb lakásba.
Szóval most be fogok kerülni egy új iskola, illetve egy új osztály közösségbe! Ha tudnátok mennyire félek, hogy mindenki utálni fog!
Most reggel 6 óra van.
9 órakor kezdődik az évnyitó, szóval van egy kis időm, hogy elfogadható embert csináljak magamból, mert jelenleg közel sem nézek ki embernek, vészesen hasonlítok egy zombihoz.
Amikor belenézek a tükörbe, huh, amit látok.... Na nyomás hajat mosni! Ajjaj, így el fogok késni! Na gyorsan megmostam a hajam, megszárítottam, és nyomás öltözködni! Anya most hozta be a szobámba az új ünneplőt, amit vett nekem (a régit kinőttem). Hát ne mondjam, hogy állt rajtam amikor felvettem.... Mintha egy zsákot húztam volna magamra... De hát ez van nem de? Na most már még jobban izgultam, mert nem csak úgy áll a helyzet, hogy elkésem, hanem még ennek tetejébe jön az is, hogy mindenki ki fog nevetni, amiért egy zsákban kezdem az évet. Jó bemutatkozás mondhatom ....
- Na ha mostmár nem indulunk, úgy elkésel, hogy öröm lesz nézni!-szót anya kicsit haragosan.
-Megyek,megyek.-kiabáltam le a lépcsőn, és már rohantam is, azaz rohantam volna, ha nem esek el már az első lépcsőfokon..... Istenem de fáj! Mély lélegzés! Ki, be, ki, be!
-Minden rendben?-kiáltotta anya.
-Persze! Életem végéig lila lesz a lábam, mit az? Kezdtem volna, de végül csak ennyit mondtam:
-Igen, csak leesett a kulacsom!

Utána indultunk. Beszálltunk az autónkba, anya rálépett a gázpedálra, és már is 60-al süvöltöttünk Budapest utcáin. Anya lendületes vezetési stílusának köszönhetően, éppen időben értünk oda.
Egyből rohanni kezdtem a 11. C osztály felé. Nagyon kedvesnek tűntek... Először... Aztán észre vettem egy-két lányt, (akiknek kék hajuk volt!) akik nagyon fenyegetően néztek rám, és látványosan mutogattak felém. Könyörgöm, nem hallottak még a diszkrécióról?
Utána odajöttek hozzám, és nem mondom, hogy a legkedvesebb szavakat címezték felém... Legszivesebben elsírtam volna magam... Ekkor odajött hozzám, egy nagyon kedvesnek tűnő lány.
-Szia! Emma vagyok.-nyújtotta a kezét. Emma nagyon szép lány. Barna bőrű, barna szemü, és hajú tipikus címlapokon szereplő lánynak tűnt.
-Szia! Kinga vagyok! Szép a hajad, nagyon tetszik!- dícsértem meg.
-Hallottam miket mondtak rólad Viviék (mint kiderült, így hívják az egyik kék hajú lányt. De vajon melyiket?) ne foglalkozz velük, tudod szokták mondani, hogy egyes embereknek uborkalé van az agyuk helyén. Hát náluk is ez a helyzet, attól eltekintve, hogy az ő fejükben csak a drága boltokban lévő ruhák forognak!- mondja nevetve Emma.
-Köszi, sokkal jobban érzem magam!-mosolyogtam a lányra.
Úgyérzem lett egy igazi barátnőm!

Ha tetszett, kérlek votoljátok, és kommenteljetek! Sokat jelentene!❤😉

A gimi kezdeteWhere stories live. Discover now