A gimi kezdete

Egy szomorú hír és 2 hét szenvedés előre láthatóan

A hétvége többi része unalmasan telt. Nem történt semmi különös. Ám valamikor vasárnap éjjel jött egy telefon anyának. Anya nem beszélt sokat a telefonba, de látszott, hogy kezd kifutni a vér az arcából. Nem tudtam mire gondolni, hogy milyen szörnyűség törtenhetett. Amikor letett csak annyit mondott:
-Dani, Kinga öltözzetek fel és indulunk!-a hangjában szomorúság csengett.
-Anya mi történt??-kérdeztem ijedten. De nem válaszolt csak nézett maga éle nagy szemekkel.

Az autóban ültünk 3 teljes óráig. Dani mivel otthonról dolgozott, hozta a számítógépét is. Így vele nem tudtam beszélgetni. Elég unalmasan telt az út. Végül odaértünk egy kórház elé. Nagyon csodálkoztam, hogy mégis mi a jó eget csinálunk mi hajnal 4 órakor egy kórháznál. Bementünk. Anya egy ideig beszélgetett egy recepciós lányal, aki egy idő után a lift felé mutatott. Gyorsan megköszönte anya, és már mentünk is. A harmadig emeleten, a 12- es szobába beképtünk. Amikor átléptük a küszöböt azt hittem álmodom. Ott feküdt apa az egyik ágyon, kórházi köntös volt rajta és rá volt kötve egy gépre, amiről az isten sem tudja, hogy mi célt szolgál. Odarohantam hozzá, de nem reagált. Ekkor anya elkezdett mesélni:
-Gyerekek apátoknak balesete volt nemrég.... Úgy gondoltunk nem komoly, ezért nem akartunk stresszelni titeket.
Ám nem rég hívott Péter orvosa, (így hívják apámat) hogy apátok kómában van és kétes az álapota...-hadarta anya.
Odaszaladtam megölelni anyát, Dani pedig apát nézte. Nem sokára bejött az ápolónő és kitessékelt minket.

1 héttel később:

Ma van a temetés napja. Reggel korán kellett kelnem és hajat mosnom.
Felvettem egy fekete, térd alá érő egyberuhát, amin fekete gyöngyök voltak. Gyorsan adtam enni a kutyának, mert már 1 napja nem etettem. ( khm igen... Jól tudok bánni az állatokkal.) Miután megmentettem a kutyát az éhhaláltól, feldobtam egy kis sminket és indulhatunk. Az úton végig Kristófon gondolkoztam. És hirtelen az az ötlet vetődött fel bennem, hogy talán rátudnám beszélni anyát, hogy átiratkozzak az A osztályba Kristófhoz. Ki tudja... Jé idő közben oda is értünk a templomhoz.

Szép szertartás volt. Most van a fogadás. Kiderült, hogy vannak másod unokatesóim! Jó mi? A kaja nagyon finom volt. Egész hátralévő nap együtt beszélgetett a család. És akkor váratlanul belépett az a személy, akire legkevésbé számítottam. Na nem Kristóf, nem ám. Hanem Vivi! Teljesen lesokkolódtam amikor belépett az ajtón. És úgy érzem ő is így érezte magát amikor meglátott. Ekkor odajött hozzám Boti, ( apa testvére ) Vivi mellette lépkedett.
-Kinga bemutatom a lányomat Vivient!- mosolygott Boti, büszkén a lányára.

Hát ez elképesztő! Van egy unokatesóm, aki 17 éves és én arról sem tudtam, hogy létezik! Ez nevetséges! Ráadásul Vivi tekintetéből arra következtetek, hogy ő sem sokat hallott rólam. Istenem miért vagyok ilyen szerencsétlen, hogy amikor kiderül, hogy van egy unokatesóm, rá kell jönnöm, hogy ő az a lány aki az első naptól kezdve szekál! Mondhatom fergeteges!

- És van egy jó hírem!-folytatta Boti.
-Lesz alkalmatok megismerni egymást, mivel Vivi hozzátok költözik egy időre , Kinga, amíg mi Annával ( Boti felesége ) elutazunk! Hát nem csodálatos lányok?! Együtt tölthettek teljes 2 hetet! Csak együtt!!! Remek lesz! Ugye csajok?
-Igen, remek lesz apu!-mosolygott negédesen Vivi apukájára. Majd rám nézett és rögtön eltűnt a mosoly az arcáról, és elkezdett gyakorlatilag vicsorítani rám.... Jó 2 hetem lesz úgy látom....

Sziasztok! Ez lett volna a következő rész! Nem lett annyira izgalmas, de azért remélem senki nem aludt el, mert azért nem válalok felelősséget! Ha tetszett votoljatok és kommenteljetek😍😉