Ydris X Olvasó | Gyerekkorunk óta... |

Gyerekkorunk óta

Nos,9 éves lehettem amikor először találkoztam Ydrissel,ő akkor 11 éves volt.Mivel szomszédok voltunk,folyton játszottunk,méghozzá cirkuszosat,ő volt a vezető,én meg egy ott dolgozó,és ezzel a játékkal nap hosszat elvoltunk.

Egy nap az ő udvarukban játszottunk,Ydrist behívta az anyukája.A fiú elindul a ház ajtaja felé,közben rám mosolyogva,jelezve pár perc lesz az egész.Én kint leültem,és vártam...

Már vagy egy félóra eltelt,de sehol Ydris.Az ablakok feketék,szóval még be se láttam.Így inkább hazamentem,lekonyult szájjal..

Évek teltek el,míg nem láttam őt,pedig mindennap vártam,de ő semelyik nap sem jött...

Viszont annál érdekesebb dolgokra lettem figyelmes,mivel az az 'évek teltek el',pontosan 3 év volt,az-az 15 éves volt,pont lázadó korban,ugyanis sétálok el a házuk előtt,és hatalmas ordibálásokra kaptam fel a fejem,majd megálltam,és hallgatóztam.Női hangokat hallottam,gyanítottam az anyja,a következőt vettem ki :

-YDRIS!!!NEM ÉRTED HOGY VISSZA KELL FOGNOD AZ ERŐD??!!

-ANYA,ÉN EZT NEM AKAROM,NEM TUDOM TOVÁBB MAGAMBAN TARTANI!!!

-KÉRLEK YDRIS!!!

Ekkor egy hatalmas összeeséshez hasonló hangot hallottam,sírással párosítva.

Eszméletlenül kíváncsi voltam,milyen erőről van szó,szóval gyorsan a Meki helyett a könyvtárat céloztam meg.

Lihegve értem a könyvtárhoz,ugyanis futva mentem.A könyvtáros néni a tipikus öreg,és maradj kussban hitben élt,de volt merszem megkérdezni különleges erőkről,ami egy idő után ki akar törni az emberből (Mert ezt vettem le amit Ydris mondott).Remek minusz fél óra volt az életemből,ugyan is ha hallkan mondtam,akkor azt mondta hangosabban,ha viszont hangosabban mondtam akkor azt mondta halkan,de végül is,eljutottam a célomig.

-Pandória-

Jelentette ki nyugodt hangon az idős nő,majd a kezembe nyomta a róla szóló könyvet.

A könyvben ezeket találtam :

-Pandória egy különleges hely,aki egyszer oda kerül,az idő áldozata lesz,nincs menekvés.Hogy miért is nincs? Az egész hely ereje akkor,hogy Aiden is alig bírta távol vinni a normális világtól,viszont portálokkal még el lehet jutni oda.-

Nagyon sok kitépett lap volt,de nem zavart,a végéhez értem,itt még érdekesebb dolgokat tudhattam meg :

-Ha valaki MÉGIS visszajut Pandóriából,akkor a hely ereje,benne fog maradni,és ki aka-   -

Felnéztem a könyvből,majd újra futásnak eredtem,Ydrishez.

A ház úgy nézett ki,mintha már teljesen mások laktak volna itt,és már nem ők.A ház színe boldog színekből állt,az ablakok nem voltak feketék

Kopogtam.

Az ajtót egy fiatal házaspár nyitotta ki.

-Jónapot! - Köszöntem koromhoz illően

-Szervusz! - Köszönt vissza a gondterheltnek kinéző 20 év körüli anyuka.

-Ydrisék? - Kérdően megvonva szemöldökömet a kérdésem végére.

-Oh,ők elköltöztek -

-Rendben,köszönöm,további szép napot..! -Újra lekonyulva indultam meg házunk felé...

Ő volt a legjobb barátom,sőt,már többet is gondoltam iránta,de azután hogy elment,többet nem láttam... És ott maradtam tengernyi kérdéssel...(Az-az,lehet csak azt hittem hogy nem fogom látni?)