Fellings Of Histugaya - HitsuHina one-shots ( Magyar )

Boldog Születésnapot

- Hitsugaya Kapitááááány! - rontotta be Rangiku az irodába másfél órás késéssel. Unottan rá emeltem a tekintettem.
- Igen? - kérdeztem. Megállt előttem és csípőre tette a kezét.
- Tudja hol voltam? - kérdezte.
- Azt tudom, hol nem voltál. Itt. Hogy végezd a munkádat és csak hogy tudd, a késéseidet le fogom vonni a fizetésedből mostantól. - közöltem vele. Aztán újra a papírokkal kezdtem el törődni.
- Ajjjj de kapitány....- kezdett el nyafogni. Aztán mint akit már nem is igazán érdekel, felélénkült az arca és folytatta ott, ahol abba hagyta. - Szóval Hinamorinál voltam. Tudja milyen nap van ma? - nem válaszoltam. - Nem? Akkor elmondom. Ma a mi kedves kis Hinamorink születésnapja. Szóval őt mentem felköszönteni. - még hogy nem tudom? Pontosan tudom. Hiszen gyerekkorunk óta mindig együtt töltjük a szülinapokat. Ezt még Aizen sem tudta elvenni tőlünk habár egyre jobban magába bolondította Hinamorit. De már 2 éve hogy Aizen nem kavar be senkinek és 1 éve hogy Hinamorit kapitánnyá léptették elő. Eléggé zárkózott lett de meg is értem. Este majd átmegyek hozzá.
- Hé, Matsumoto, - szóltam a hadnagyomra aki éppen elillani próbált. - Vár a munka!
- Igenis kapitány....

....
Este

Hinamori  ajtaja előtt álltam és éppen kopogtam volna amikor nyílt az ajtó és Hinamori mosolygós arcával találtam szembe magam. A haja nem a szokásos kontyba volt fésülve hanem csak simán össsze volt fogva hátul. Két kósza hajtincs keretezte porcelán arcát amik véletlenül kiszabadultak a copfból.
- Helló Shiro - köszönt és beengedett.
- Honnan tudtad hogy én vagyok? - erre nevetett.
- A lélekenergiád. Olyan sokáig álltál az ajtó előtt azt hittem, hogy egyszercsak sarkon fordulsz és elmész. - erre legyintettem és leültem az ebédlőasztalhoz.
- Nem tennék én olyat. - leült velem szemben. Jól megnézett. A hajam egy kicsit hosszabb lett de nem annyira feltűnő, az elmúlt időben sokat nőttem, Hinamori kb. az államig érhet. Végre elégedett voltam a magasságommal.
- Szavamra Hitsugaya, kisebb vagy de szélesebb - döbbenten néztünk egymásra aztán Hinamori elnevette magát.
- Ó Te kis...- mérgelődtem és hozzá vágtam az első dolgot ami a kezem ügyébe akadt nem is figyelve arra, hogy mit dobtam neki. Aztán végül rájöttem, hogy egy igen súlyos tárgy lehetett mivel szegény Hinamori leesett a székről. Rögtön ott termettem és segítettem neki felállni. Aztán lenéztem a lábam mellett lévő súlyos valamire.
- Ez egy süni? - kérdeztem. Külsőre egy plüss süninek néz ki. Hinamori is lenézett.
- Ez igazából egy ajtó kitámasztó. Tök nehéz amúgy. - elakart lépni mellettem de megakadt a lába a süniben és zuhanni kezdett. Megakartam fogni de belekapott a ruhámba és engem is magával húzott. Így ő került alulról. Felkönyököltem de nem álltam fel Hinamoriról. Tetszett ez a felállás. Már olyan rég óta szerettem és végre kezdett meglátni engem is mint férfit.
Egy kis pír jelent meg hófehéren arcán ahogy megsimogattam.
- Boldog Születésnapot. - suttogtam.
- Köszönöm - ő is suttogott. Ez egy meghitt pillanat volt. Elfogott egy érzés, ha nem teszem meg most, ki tudja legközelebb mikor lesz rá alkalom? Lassan az ajkához hajoltam de nem csókoltam meg. Alig egy leheletnyi választott el a szájától de tudnom kellett, hogy ő is akarja.
- Shiro - sóhajtotta vágyakozva és nekem ennyi elég is volt. Először csak lassan, gyengéden csókoltam hiszen Hinamorinak még nem volt tapasztalata. Ami amúgy nagyon megnyugtatott.
Csókolózás közben felálltunk a földről és a hálóba vezettem ahol pedig az ágyra feküdtünk. Csókolózástól nem akartam tovább menni. Ma legalábbis nem. Ajkaink végül eltávolodtak és egy pillanatig féltem hogy mit pillantok meg a szemében. Harag? Megbánás?
- Toshiro - simogatta meg arcomat. Ránéztem. A szemében nem láttam mást csak örömöt és szeretetet.
- Szeretlek - mondtam neki. Habozás nélkül válaszolt.
- Én is szeretlek. Itt maradsz ma velem? - kérdezte. Elmosolyodtam.
- Hát persze. Ma, holnap és ameddig csak akarod.
- Akkor elég sok időt fogsz itt tölteni. - nevetett és hozzám bújt.
- Nem fázol? Csak mert a testhőm tudod hűvősebb az átlagosnál és ha téged ez zavar mehetek táv....- mondtam zavartan de a számra tette a kezét.
- Hé, én így szeretlek. És nem zavar. Sőt, nagyon is szeretem.
- Akkor jó - adtam egy puszit a fejére. - Jó éjt Szülinapos.
- Jó éjt Shiro...