Hajnalban egy nagyon hangos harang szóra ébredtem. Komásan másztam ki az ágyamból, hogy körbe nézzek. A velem egy szobában lévő lányok is kezdtek ébredezni. Mindenki kócos hajjal ment az ablakhoz, hogy megnézzék mi történik. Mikor én is kinéztem az ablakon láttam, hogy sokan gyülekeznek már kint.
-Lányok szerintem mi is készülődjünk nem szívesen késnék. mondta Mikasa.
-Rendben! válaszoltuk mindannyian egyszere.
Gyorsan felöltöztünk és már mentünk is ki a többiekhez. Mikasa és én oda mentünk a fiúkhoz egy kicsit beszélgetni. Sajnos mire odaértünk a kiképzőtisztünk elordította magát, hogy mindenki fusson a tábor körül 5 kört. Nagy sóhajtások közepette mindenki elkezdett futni. El kezdtünk futni nekem eszembe jutott a BTS-től az egyik kedvenc dalom ami nem más mint a RUN. Milyen ironikus, hogy pont futás közben jutotteszembe. Futás közben pedig ezt dúdolgattam. Miután végeztünk az 5 kör futtással lihegve néztünk a kiképzőtisztünkre, hogy ezután mi lesz.
-Álljatok 4 oszlopba az ide elhelyezett felmérő eszközhöz! kiabálta.
4-es oszlopokba álltunk és vártuk, hogy mi lesz itt a feladatt. Mikor megtudtuk mi a feladatt egyesével álltunk a gépezet közepébe. Ránk raktak egy övet amire azért volt szükség, hogy feltudjanak húzni minket a levegőbe, hogy az egyensúly érzékünket felmérjék. Én következtem. Középre álltam, hogy rá akasszanak a gépre. Körbe néztem, hogy ki mennyire tudja ezt a feladatott megcsinálni. Láttam ahogy Mikasa ott lebeg. Szinte megsem mozdult. Sok mindenkinek ment előttem ezért kicsit izgultam, hogy nekem menni fog-e. Gondolat menetemből az zökkentett ki, hogy éreztem a lábam már nem érinti a földet. Ekkor eszembe jutott, hogy mikor táncoltam (mert volt egy időszak mikor verseny táncoltam) csináltunk olyat, hogy a tánctanár tesztelte az egyensúly érzékünket. Ezért itt is ugyan azt csináltam mint akkor. Megfeszítettem a testem de nem annyira, hogy úgy nézzek ki mint egy deszka hanem csak kényelmesen. Bár kicsit meginogtam de sikerült! Az oszlopból ahol én voltam én voltam az utolsó. Mikor leengedtek láttam, hogy mindenki az utolsó ilyen gép körül ácsorog. Oda mentem és láttam, hogy Eren fejjel lefelé himbálózik. Látszott rajta, hogy meglepődött ezen. A kiképzőnk megengedte neki, hogy újra próbálja holnap.
Köszönöm, hogy elolvastátok! Remélem tetszik. Megpróbálom hamar hozni a következő részt. Puszi :)
ESTÁS LEYENDO
Váratlan csoda
Romance-Hogy lehetem ilyen hülye, hogy pont beléd.... -Tch, kölyök engem... A mondat végét már nem hallottam mivel, a könnyeim folyni kezdtek. Ekkor két erős kéz megfordított és magához húzott. -Nem szeretem, mikor sírsz. Mondta és sorosabban megölelt.
