ʙɪᴛᴛᴇʀ ʀᴀɪɴᴅʀᴏᴘs | sᴍ

első fejezet|második rész

madison

a mai napom is ugyanolyan zsúfoltam telt, mint mindig. néha bánom, hogy ezt a kiadót választottam. néha már szinte semmi energiám nincs. olyan mintha csak lennék. és ez borzasztó érzés.

ma este lesz egy fesztiválos fellépésem, amire telt házat ígértek a szervezők. igaz nem miattam, hanem shawn mendes miatt, de telt ház lesz.

hatalmas dolognak számít, hogy felléphetek a fusion festivalon. emlékszem, hogy mikor louis és a többi fiú lépett fel ezen a fesztiválon, nagyon boldogok voltak. mindenkivel megosztották, és hatalmas élmény volt a számukra. én lennék a világ legboldogabb embere, ha valakivel megoszthatnám ezt.

így ma már korán reggel, hat harminckor a nagy színpadon álltam a zenekarral együtt, mellettem pedig a menedzserem üvöltött egy technikussal éppen. szememet forgatva inkább tovább ittam a kötelező kávémat, amit a kocsiban nyomtak a kezembe, hogy még kezdés előtt mindenképpen igyam meg. nos, egyszer volt, hogy dupla adagot ittam meg egymás után, és akkor elájultam. nagyon remélem, hogy ma ez nem így lesz, mert akkor nagyon ki lesznek rám akadva a fejesek.

ha ilyen esemény van, ami eddig ritka volt, akkor öt percenként azt hallgatom a csapatomtól, hogy nem igaz, hogy nem bírtam többet fogyni. de hiába nem eszek, és szinte már csak ezeket a kávékat iszom, egyszerűen semmi változás nincs rajtam. már három napja nem ment le rólam egy kiló se. és ma reggel is edzés után ahogy belenéztem a tükörbe, elborzadtam magamtól. undorító vagyok, a hasam és a combom se vékony. igazuk van a többieknek.

- madison, állj fel most már a zsíros seggeddel, és állj neki a próbának! - rántott fel felkaromnál megszorítva pete, majd a hangfalak mögé sétálva leült meginni valamit a csapattal. felkaromat fogva sétáltam oda a mikrofonállványhoz, majd lepillantottam a nézőtérre. nos, nem fogok hazudni, minden menedzser és énekes, ledöbbenve nézte végig ezt a jelenetet. ajkamba harapva teljes szégyen öntött el, mikor hirtelen találkozott a tekintetem shawn mendessel. még soha sem beszéltem vele, de akkor ott abban a pillanatban egy furcsa érzés fogott el, amit nem tudtam hova tenni. gyorsan elkaptam tekintetemet, majd inkább elkezdtem énekelni az első versszakot a dalomban. alig jutottam túl talán az ötödik soron, mikor hirtelen valaki hátra rántott a mikrofontól. minden olyan hirtelen történt.

- ez mégis mi volt? mit képzelsz magadról? - üvöltözik velem pete. szemeimet szorosan lehunyom, és próbálok nem mindenki más előtt összeesni. tűrnöm kell.

lehet az sokaknál felmerült, mint kérdés, hogy miért nem váltok. egyszerű az oka. ha megfenyegetnek, akkor úgy nehéz a dolog.

- ide figyelj, madisonkám. egyszer mondom el, de érthetően. nem ebben lettünk megállapodva. - szinte már az arcomba mászva mondta ezeket a szavakat. minden porcikám remegett, és csak azért tudtam imádkozni, hogy legyen vége ennek a megaláztatásnak.

pár másodperc múlva már csak annyit láttam, hogy shawn a színpadra felugorva, mögötte kettő biztonságival megfűszerezve, hirtelen elrántja előlem pete-et. shawn, aki mindenről híres, kivéve a verekedésről nem, behúzott egyet neki, majd odalökte a biztonságiaknak. utána felém vette az irányt, majd ahogy mellém ért, ölelésébe húzott.

- köszönöm de nem kellett volna. - ráztam meg fejemet, miután kibújtam ölelő karjai közül pár másodperc után.

- de kellett, kedvesem. egy férfi nem bántalmazhat egy nőt. - magyarázta. azta, élőben sokkal másabb a hangja, mint videókban szoktam hallani. határozott, és céltudatos. tudja mit akar, és ezt érezteti is az emberekkel.

- shawn, nem tudsz rólam semmit, és a segítségedet sem kértem. kérlek hagyj. - mondtam neki halkan, majd hátat fordítva neki, lementem a backstagebe, ahonnan pedig kimentem a hátsó bejárathoz. remegő kezekkel elővettem egy doboz marlboro cigit és a fekete öngyújtómat, majd azonnal meggyújtottam egy szálat.

míg louisékkal laktam, már akkor is cigiztem, de mindig titokban. mindenki cigizett, vagyis csak louis, lottie és felicite, de nekem megtiltották. aztán valahogy mégis rátaláltam és rászoktam. azóta nem bírok nélküle élni. és őszintén, nem is akarok.

hirtelen egy hang hasított a levegőbe mögöttem.

- madison, autó. most. - pete az orrához egy zsepit szorított, amiből ömlött a vér. ezek szerint shawn nem kímélte a férfit. - majd most megtanulod, hogy ne uszítsd rá a főnöködre az ilyen nyáltengereket, cicus.

|||

sziasztok életeim💞

nos, elkezdődött az iskola, remélem mindenkinek jól telt eddig, és ezután is jó lesz💓
eléggé szoros napjaim lesznek, de igyekszem a részek hozatalával🥥

további szép hetet nektek💛

ily💘, Vivien xx
2018'09'11