3.fejezet

1.4K 37 0
                                    


Eden

Kérsz?-kérdezte halál nyugodt arccal ez a kisboszorkány.
-Nem bazdmeg nem kérek-üvöltottem rá a lányra de ő meg se rezzent.
-Hmm.-vonta meg a vállat és bele szívott abba a büdös szarba-legalább több marad nekem.-A barátai mögötte mind röhögésben törtek ki.
-Takarodjatok ki a házamból ,van rá 5 percetek.-Meg is indultak nyugodtan,de aztán észre vettem hogy Zoey is elindult.
-Princess-szóltam utána meg is torpant-te meg nagyon gyorsan húz fel a szobámba és ott várj meg.-kidüledtek a szemei de szerintem a fű hatása miatt nem vágott vissza,elenben az egyik kis punkkal.
Hirtelen hatra fordult és barna szeme csak úgy izott a feltekenységtől
-Van saját szobája nem?Akkor mi a faszert nem oda kuldod?Miert nem a saját szobájába?
-Mert én mondom meg neki mit csináljon.
-Nincs rá semmi féle felhatalmazásod!
-De van mert az enyém.-Gonosz mosolyra húztam a szám és kilöktem rajta féltékeny kis barátom.
Nem hiszem el ,hogy ide hívta ezeket a kis suhancokat a hazámba,na csak érjék fel az emeletre.

Beérve a szobámba csak egy alvó Zoeyt találtam az ágyamba.
Nem nem ébresztettem fel,minek,úgyse emlékezne semmire se másnap,inkább majd holnap elbeszélgetek azzal a lökött fejével.
Most mit kezdjek ezzel a lánnyal?
Csak azért vettem magamhoz mert már azért elég idős ahhoz hogy el tudjak vele normálisan beszélgetni ,erre ő már az első 6 órába megmutassa ,hogy még egy nagy gyerek akire nagyon is vigyázni kell.Abban már nagyon is biztos vagyok nem kis meló vár rám vele kapcsolatban.De mint mindent ennek a feladatnak is állok elébe,Eden Gray nem hátrál meg semmi és senki elől.
Most ,hogy így belegondolok ez a napom kész érzelmi kavalkád volt.
Először összetörtem aminek az lett a végeredménye ,hogy az irodámat is szét dobáltam.
Másodszor bizonytalan és összezavarodott lettem mert a szárnyaim alá vettem egy 17 éves lázadó satánistát ,aki nem nagyon akar velem együtt működni,legalábbis még nem.
Harmadszor mérges és dühös lettem amikor megláttam a kölyköket a kanapémon füvezni.
És most?Valami furcsa nyugodság van rajtam amit nem igazán tudok hova tenni,igazából érzelmileg a mai napra teljesen kimerültem,elfáradtam.
Levettem a zakómat és a fotel karfájára hajítottam,elkeztem ki gombolni az ingem mikor a nadrágzsebembe megszólalt a telefonom.
-Szia
-Szia bébi,na akkor átugorjak?-Bazd meg ez Doris.El is felejtettem hogy megbeszéltük a ma estét.
-Nem jó a ma este Do.
-Már miert is ne lenne jó a ma este?-emelte meg a hangját a telefon túlsó végén a jelenlegi ágyasom.
-Azért mert én azt mondtam,és ha valami nem tetszik nem kell velem többet ágyba bújnod.-Nagy lendülettel raktam le rá a telefont ,amit aztán a szekrényemre dobdtam. Igazából ezután a nap után nem vágyom semmi másra mint bedőlni az ágyamba és az igazak álmát aludjam. De ahogy elnézem Zoey nem igazán akar osztozkodni a hatalmas ágyamon.
Keresztbe fekszik szájtátva miközben kicsit horkantgat,ami engem meglepő mondom megmosolyogtat.
Arrébb rakva az ágyon fekszem be én is mellé.Amint el helyezkedtem felém fordult és egy kicsit közelebb araszolt hozzám.
Így ahogy aludt kisimult az arca és nem tűnt olyan gonosznak mint amilyenek mutassa magát,sőt kifejezetten tetszet ahogy a piros haja szétterült a párnámon.Gondolom a sminket már akkor lemosta mikor haza értünk ,de be kell valljam,smink nélkül is nagyon dögös.
Tetszik nekem ez a lány nagyon is,és ez nem hinném hogy olyan nagy probléma lenne.Végülis én is férfi vagyok. Néztem még egy darabig az alvó lányt de aztán engem is elnyomott az álom.

Arra ébredtem,hogy Zoey sipítozik a fejem felett.Nem nagyon akartam még felkelni de hát úgy tűnik valami nagyon nem tetszik az én Princessemnek.
-Elárulnád nekem miért tombolsz már hajnalban amikor az emberek aludni próbálnak?-morogtam reggeli rekedt hanggal.
-Mi a fészkes fenét keresek az ágyadban?-kiabálta le a fejem.
-Csak össze akartam bújni valakivel-villantottam rá egy féloldalas mosolyt.
-Na ne szórakozz már velem!
-Jó oké,oké.Mire emlékszel a tegnap esetből?
-Áthivtam a barátaim,filmeztünk de aztán meguntuk és elkezdtünk füvezni.-Látszott ,hogy ez után elkezdett kattogni az agya de nem hinném ,hogy emlékszik ezen kívül valamire.
-Hazajöttem és a kanapén találtalak a kis barátoddal miközben nyaltatok faltatok egymást.-gúnyolodtam-Fogtam hazazavartam őket neked meg mondtam várj meg a szobámba mert van egy kis megbeszélni valónk,de mire felértem te már úgy horkoltál ,hogy nem volt szívem felébreszteni.
-Megyek lezuhanyzok.-Becsapta magaután az ajtót és elment.

Elkészülve lementem reggelizni de akkor már Zoey ott várt a konyhapultnál és a kávéját kevergette.
-Lenyugodtál már?-készítettem én is a kávémat.
-Hmmhmm-hummögött egy sort aztán felkapta a kavejat és a nappali felé vette az irányt.
-Princess-szóltam utána-ülj le és egy kicsit beszélgessünk.-mutattam az előttem levő üresen hagyott székre.Visszasétált de nem ült le.
-Nem akarok veled beszélgetni.
-Hát pedig most fogsz.Először is tudom tegnap csak azért hívtad át a barátaid ,hogy idegesíts vele.
Most mondom nem jött be.Azért ha engem akarsz felbaszni idegileg ahhoz hamarabb kell felkelned.Mivel egy évig én vagyok a gyámod elvárom hogy úgy viselkedj mint egy jó kislány.-húztam fel az egyik szemöldököm mire megemelte ő is a sajátját.-Együtt kell dolgoznod velem ahhoz hogy neked is és nekem is jó legyen az az egy év.
-Ácsi.-rátette az asztalra a két kezét és közelebb hajolt hozzám.-Nekem se te se senki nem fogja megmondani ,hogy viselkedjek.Azt csinálok amit akarok és amikor akarom.Nem fogok egy ilyen bájgunárnak pattogni mint egy kiskutya aki örül a gazdájának.Nem tudsz helyre hozni és megváltoztatni.
Menthetetlen vagyok.-közelebb hajoltam a füléhez-Menthető is lehetnél akár-mondtam és végig nyaltam a fülét amitől libabörös lett.

Menthető vagy menthetetlen?Where stories live. Discover now