4.fejezet

1.3K 30 0
                                    

                              Zoey

 Eltelt egy hét.
Teltek a napok azóta,hogy ugymond összevesztem Edennel a konyhába.
Mióta megnyalta a fülemet azon reggelen,nem igazán beszélek vele.Az a helyzet ,hogy akkor ott olyat éreztem mint még soha,és berezeltem tőle.Erős vágyódást olyan iránt akit alig ismerek és még azt se mondhatom ,hogy kedvelem.Szexuális vonzást éreztem már más férfiak iránt de egyik se volt ehhez fogható.
Mintha belém vágódott volna egy villám és ezzel beinditva testem minden egyes kis részét,mozgásba lendült.Abban a pillanatban azt éreztem mintha valami láthatatlan kötelék lenne közöttünk amit nem mi csináltunk még se tudja egyikünk se eltüntetni. Igen, igen arra a kis piros kis nyanvat cérnácskára gondolok.
Új volt számomra és nagyon intezív.Lekellet valahogy nyugtatnom a szívverésem mert a pozusom az egekbe szököt és úgy éreztem bármelyik pillanatban kiszakadhat a helyéről.
Kirohantam hát a konyhából fel egészen a szobámba, azon belül a fürdöbe ahol megengedtem a hidegvizet ami alá úgy bevetettem magam,hogyha azt valaki látta volna azt hiszi megbolondultam vagy valaki üldöz.Nos igen,valószínűnek tartom hogy menekültem csak nem valaki elől hanem a saját érzéseimtől.Ami nálam már majdhogynem minden napos dolognak számított,ez az egész most annyiban különbözött a többitől ,hogy az izgalomtól menekültem és nem a sötét gondolatok elöl.
Mire végeztem sikerült valamilyen szinten megnyugodni,és már a szívem sem akarta elhagyni a testem.Levettem a vizes ruhát magamról és a szennyeskosárba dobtam,magamra tekerve egy törölközöt léptem ki a fürdőből.
Elkeszülve vissza lementem a konyhába és a megmaradt kávém utan kutatva észre vettem ,hogy Eden még mindig itthon van és kinyúlt a kanapén egy könyvel a kezében.
Egy kicsit legeltettem rajta a szemem,egészen addig még meg nem szólalt.
-Kész vagy?-Ült fel a kanapén és rámvillantva zöld szemeit mosolyodot el.
-Igen kész.-motyogtam az orrom alatt.
És ezzel indult a hetünk.
A szobámba vettünk néhány új cuccot és a fürdőszobám se maradt üres.
Ebédeltünk és utána otthon mindenki csinálta a saját dolgát.
Én leginkabb messenger,facebook és instagramoztam,még Eden a tököm tudja mit csinált.
Igazábol elegem lett ebből a hétből és a kusza érzésektől amit Eden okozot néha már csak a jelenlétével is.
Csütörtökön bementem Edenhez a dolgozószobába.
-Mi szél hozta felém az én Princessemet?-huncut mosoly jelent meg az arcán,az én gyomromban pedig kitört a héten már a hatodik világháború.
-Holnap elmegyek és Liznél alszom.-nem kérdeztem,hanem kijelentettem és figyeltem a reakcióját,de semmi.
-Jó.-ennyit kaptam válaszul,hát kössz.Becsapva magam mögött az ajtót viharzottam ki.
Még most se kedvelem ezt az embert.

Péntek,este nyolc.
Göndör haj.Pipa.
Erős füstös fekete smink.Pipa.
És egy extra mini vállnélküli,bordó ruha.Pipa.
Mondjuk úgy hogy készen álltam arra ,hogy leigyam magam a sárga földig.
-Elmentem.-kiabáltam Edenek és már nyitottan volna ki az ajtot,de meghallottam egy érdes szexi hangot.
-Menj öltöz át!-A lepcső tetején állt és onnan nézet le rám megvettő pillantásokkal.Teljes testemmel feléfordultam és  egy kicsit megráztam magam a hatás kedvéért.
-Miért?Nem jó?-neztem rá kiskutyaszemekkel és még az alsó ajkaim is lefelé bigyesztettem.
-De nagyon jól áll csak az a nagyhelyzet,hogy eppen csak nincs ki belőle a picsád Princess.-Végig futatta a nyelvét az ajkain és úgy nézet rám mintha le akarna vadászni.Hátráltam egy lépést mert mintha arcon csapot volna a vágy ami belőle áradt.
Elindult lefelé a lépcsőn hozzám és amikor már belért az aurámba megemelte a kezét és a mutató és középső ujja közé csippet egy kisebb részt a hajamból és meg is huzta egy kicsit,de csak épp annyira,hogy érezzem.
A légzésem felgyorsult a pozusom szerintem már a világűrben keringet.Nem tudtam levenni a szemem az arcáról ami csak 20 centire volt az én fejszerkezetemtől.Az orromat megcsapta drága parfümillata meg még egy kis menta illatát is éreztem.Belegondolva szerintem a csókja is ilyen lehet.
Zoey ne légy hülye,tünj el olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tudsz.Dorgáltam meg magam.
-Mennem kell,várnak a többiek.-morogtamaz orrom alatt miközben kiléptem az ajton becsukva azt magam után.
Mielőtt elindultam volna megálltam,hogy egy kicsit összeszedjem magam az előbb történtek után. Mire vissza állt a szíverésem normál állapotára már fázni is elkeztem, szóval tényleg muszály volt indulnom.

Az este már a közepe felé járt,de mi Lizzel nem fáradtunk,hogy is fáradtunk volna hisz az alkohol hajtott minket.A fiúk szemmel tartottak minket mi meg csak buliztunk.Ez a mi esténk volt.
Már haza fele sétáltunk,vagyis dölöngésztünk mert amit mi csináltunk azt nem lehet sétálásnak nevezni.
-Nálam alszol Zoey?-Adam támogatot miközben beszélt hozzám.
-Nem lehet Adam ,haza kell mennem vár Eden.-válaszoltam bár még én is észre vettem hogy nem igazán ugy jöttek ki a szavak a számon ahogy annak kellene.
-Most komoly Zoey? Eddig soha semmi nem érdekelt magasról tojtál arra hogy mikorra kell otthon lenned vagy mikor hová mész!Erre jön ez az alak aki épp most toppant be az életedbe és te máris úgy viselkedsz mint egy kis palotapincsi,aki fülét farkát behúzva blattyog haza!
-És Adam mégis minek mennék hozzád?Hogy megbasz?
-Miért Mr.Nyálgép mit csinál?
Megbasz ő is-gúnyosan felkacag a szaját szar mondatán.-Végülis másra nem igazán vagy jó.-és ezt komolyan is gondolja látom a szemén ahogy az enyémbe néz.És én mit érzek most?
Szín tiszta józanságot meg mar a szemem ahogy a könnyek utat akarnak törni maguknak.Na azt már nem nem fogok mások előtt sírni,visszafolytom és össze szedve magam hátra fordulok és elindulok egy teljesen másik irányba.
Alig birom vissza tartani a könnyeimet,a vér a fülembe csak úgy lüktetett.De még hallottam ahogy Liz a nevemet kiáltsa de aztán már csak a nagy sötétség ami elnyelt.

Menthető vagy menthetetlen?Where stories live. Discover now