9. Zavaró tényező

428 19 1
                                    

-vége az első órámnak ami az ofövel volt. Mindenkinek elmondta hogy mindent elfelejtettem. Nagyon gáz volt mindenki nagy szemekkel bámult és folyton kérdezgettek de szerencsére jött Cana és nagyon részeg volt igy mindenki őt bámulta. Most épp egyedül megyek a wc-re majd mikor kiérek hirtelen egy barna hajú szemüveges fiú megfogta a kezem és falnak nyomott-
-Szia Lucy tetszett a csókor?-kérdi tölem kaján vigyorral az arcán
-Ömm.. Szia igen nagyon szép volt.-húztam kínos mosolyra az arcom- De te kivagy?-kérdem tőle kicsit bátrabban
-o bocsánat én Loki Leo vagyok és remélem lesz közünk egymáshoz.-kacsintott és mosolygott rám-
-Ezt hogy érted?-kérdem tőle komolyan
-Tudod sokszor láttalak itt az iskolába és teljesen elvarázsoltál te vagy a legszebb lány akit valaha láttam.-mondja majd tettetett zavartsággal probálna megtéveszteni de látszik hogy eléggé begyakorolta már próbálok arrébb húzódni de a kezét az utamba rakja
-Elengednél mert eléggé várnak engem?-kérdem tőle kicsit ingerülten majd az állam alá nyúl és magafelé forditja az arcom
-Nem engedhetek el egy ilyen tündért.-néz rám azzal az idióta mosollyal majd Natsu odajött hozzánk idegesen kihúzott Loki kezei közül majd a háta mögé rántott és egymásnak feszültek
-Szia Loki rég láttalaz úgy emlékszem megmondtam hogy ne menj Lucy közelébe és te mégis megprobálsz vele flörtölni. -mondja nagyon idegesen én meg nem értettem semmit ebből az egészből úgy tűnik Natsu mégis tudta hogy kiküldte a csókrot de olyan ismerős ez a fiú mintha már láttam volna valahol
-Szia Natsu én is emlékszem de már mondtam hogy nem érdekel. És drága barátom azért probálkozok mert szeretem.-mondta Loki mosolyogva de olyan volt mintha engem nézne nem is Natsut de miért ilyen ismerős a mosolya..elkezdtem gondolkodni majd látom hogy Natsu megütné de oda kapok a kezéhez
-Natsu kérlek hagyd.-mondtam majd Loki megütötte Natsut és ő elesett majd megijedtem és letérdeltem hozzá- Jol vagy?-kérdem sírós hangon majd elkezdek üvölteni Lokival- Te idióta állat jobb lesz ha békén hagysz engem is meg Natsut is nem akarlak többé látni.-majd megütöttem eközbe Natsu felállt és odalépett hozzám majd beakartam menni a termembe de Loki megfogta a kezem
-Lucy én csak szeretlek.-mondta majd idegesen hátra néztem
-Engedj el.-üvöltöztem majd kirántottam a kezem a kezéböl majd a terem fele elkezdtem gondolkodni és szörnyű fejfájás jött rám és minden elsötétült

*Natsu szemszöge:*

-Loki nagyon felidegesitett pedig elmagyaráztam neki hogy baja lesz ha egyáltalán ránéz Lucy re ő csakis az én szerelmem. Sétáltunk Lucyvel láttam rajta hogy nagyon elgondolkozott és egyszer csak össze esett. Rémülten kapok utána majd a kezembe tartva viszem az orvosiba.-
-Mitörtént miért kell...? Gyorsan tedd le az ágyra.-szólt hozzám a nővér majd futottam az ágyhoz és gyengéden leraktam. Majd a nővér neki áll megvizsgálni-
-Ugye semmi baja?-kérdezem aggódó hangon majd a növér megfogta a vállam-
-Nyugalom csak elájult ilyen elő fordulhat a koma után.-mondta mosolyogva de én másra sem tudtam gondolni mint Lucyra hogy bármi baj lehet.. Ott ültem mellette és fogtam a kezét és aggódó pillantásokkal néztem rá.-
-Rendben megprobálok megnyugodni.-mondtam majd mégszomorubban néztem rá majd kiment a növér és csak ketten maradtunl.- Lucy kelj fel....Kérlek..-mondtam elhaló hangon majd megcsókoltam és az összes óra után vártuk Juviáékkal hogy felébredjen és nehezen de felébredt az én csipkerózsikám.-
-Lucy hogy vagy?-kérdi tőle Juvia sírós hangon-
-Ahj Juv. Ugy érzem magam mint egy másnapos akin átment egy úthenger.-mondta Lucy idegesen és akkor esett le hogy Lucy emlékszik mert ezt az amnéziája előtt mondta mindig.-
-Lucy emlékszel?-kérdem töle bizonytalanul-
-Hát hogy őszinte legyek nagyon sok minden eszembe jutott de még mindig van amire nem emlékszem.-mondta picit szomorúan-
-Ugy örülök Lucy.-mondja Juvia majd Lucy nyakába ugrik-
-Hány óra ?-kérdi tölem a szőke szépség-
-Délután 6 miért?-kérdem tőle-
-Uhh jó sokáig voltam kidőlve-mondja kicsit zavarba majd megölelem-
-Az nem érdekes örüljünk annak hogy végre felébredtél.-mondom a lánynak majd visszaölel és felkordul a hasa-
-Upsz ezt a szép pillanatot tönkte tette a hasam.-hirtelen mindenki elnevette magát-
-Menjünk ünnepelni-üvöltötte Juvia és mindenki helyeslöen bólogatót-
-De kajálni menjünk mert Lucy éhen hal.-mondja nevetve Gray-
-Uhh van egy jó étterem a közelbe.-mondja Juvia-
-Oké akkor menjünk mert mindjárt a gyomrom megeszi a gyomrom.-mondja Lucy majd felállt és elindultunk utközben átkaroltam Lucy vállát ő meg a derekamnál.-
-Már emlékszem mit akartam neked mondani amikor hazajöttem.-suttogja a szőkeség a fülembe én meg egyből csillogó szemekkel nézel rá-
-Majd kaja után elmondom amikor ketten leszünk.-izgatottan nézek a kicsit elszontyolodo lányra. Remélem nem akar szakítani velem.-

*Lucy szemszöge:*

-Hu izgulók hogy Natsunak elmondjam de olyan boldog vagyok hogy ilyen türelmes volt velem. Nagyon szeretem jó hogy nem szakítani akartam vele ő nem olyan mint Sting ő tényleg szeret. Lassan ráhajtottam a fejem a vállára és ezt a meghitt pillanatot is a gyomrom rontotta el elkezdett korogni. De nem olyan finoman inkább egy oroszlán üvöltésével tudnám össze hasonlitani majd elpirultam és Natsura néztem zavaromba.-
-Mindjárt ehetsz Lucy ne halj nekünk itt éhen.-mondja Gray majd Juvia nagyon hangosan kinevetet. Majd oda értünk az étterembe. Végre ehetek már nagyon éhes voltam leadtuk a rendelésünket majd elkezdtünk beszélgetni a régi szép emlékekről.-
-Emlékeztek amikor elmentünk bzlizni aztán Lucy tul sokat ivott és a koncert közepén felmászott a szimpadra?-kérdi Juvia nevetve-
-Igen aztán elkezdett üvölteni a kidobóval és levitték a színpadról és kirakták.-mondta Gray aki majd meghalt a nevetéstől-
-Igen de elötte szólt a kidobónak hogy mi is vele vagyunk aztán minket is kiraktak meg kitiltottak. -mondja Natsu mosolyogva.-
-Igen ti meg olyan idegesek voltatok rám aztán a hazautra nem emlékszek.-mondom nevetve.-
-Arról ne is beszéljünk szörnyű voltál bementél az éjjel-napaliba mert majdnem éhenhaltál és felzabáltad a fél boltot mi meg fizettünk aztán elrohantál mert üvöltöttem veled.-mondja Juvia -
-Jah elmentél azzal a kifogással hogy téged nem szeret már Juvia aztán egész este kerestünk majd megtaláltunk ahogy épp lehányod a bokrot.-mondja Gray még mindig nevetve-
-Hát igen elég sok gondot okozok nektek mikor részeg vagyok.-mondom majd megérkezett a kaja és én csak ugy lapátoltam magamba mintha már egy éve nem ettem volna.-
-Uhh látom éhes voltál .-mondja Natsu de rá sem nézek hanem csak eszek majd végeztünk és elindultunk haza. És találjátok ki nem alszik megint itthon? Hát persze hogy Juvia. Elhanyagol engem. Na nem baj igy legalább tudok Natsuval beszélni.-

School Days (Fairy Tail)Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon