Harmadik Fejezet

47 1 1
                                    

-Ne haragudj csak … azt hiszem ugyan azt néztük ki –mosolygott. -Hilly .-Kyle hangja törte meg ezt a szépnek mondható pillanatot -Te ki vagy? –morogta .A fiú szeme kettőnk között cikázott .Egyszer rá egyszer rám nézett . Vártam,hogy megadja a választ mivel én is kíváncsi voltam arra ki néz ki ilyen jól.

-A nevem Ian. –válaszolta nyugodtan apró mosollyal ami nekem is mosolyt csalt az arcomra. -Jó Szia Ian. -Köszönt el Kyle úgy mintha Ian épp most bántotta volna meg ,megfogta a  kezem és elhúzott, én hátratekintettem és Ian-t láttam amint a kezem után nyúl.-

-Ha a hölgy maradni akar maradjon-morogta és szemei sötétebbek lettek.Mérgesebb lett a tekintete is és csak Kyle szemébe nézett.

-Hilly nem akar maradni.-közölte Kyle szárazon.

-Igazából én... -motyogtam ezt a két szót és már csak arra lettem figyelmes , hogy Kyle , Ian előtt áll.A szemében égett a tűz és arcáról a ’Hagyd őt békén’ dolgot lehetett leolvasni.-Kyle nyugi - közéjük furakodtam, szembe álltam Kyle-al az arcát fürkésztem próbáltam a hangommal megnyugtatni .

-Ahogy mondja ember, nyugodj meg. -szólalt meg Ian , én hátra néztem a vállam felett és morogtam a pár perccel  ezelőtt megismert fiúra.

-Ezzel nem sokat segítesz ,Kyle 2 perc és megyek csak fizetek várj meg kint! -mondhatni parancsoltam neki nem akartam , hogy bármi balhé is legyen  egy ilyen tökéletes boltban .Gyorsan végig gondoltam a történteket és nem tudtam rájönni ,hogy miért nem engedte ,hogy egy pár szót váltsak az újjonan megismert emberrel.  

-Rendben Hilly 2 perc. -Még egy utolsó 'megöllek' pillantást vetett Ian-re és elhagyta a boltot. A világos hajú fiú engem figyelt miközben felé fordultam és mélyen  a szemébe néztem -Ne haragudj , hogy csak így neked rontott.

-A pasid helyében én is féltékeny lettem volna úgyhogy semmi baj szépség.

-Nem…Mi nem...-kuncogtam -Nem vagyunk együtt épp ezért nem tudom a kirohanásának okát. - elindultam a kasszához , láttam ahogy Ian jön mellettem és arcán elégedett mosoly jelent meg.

-Nem így  képzeltem el .

-Miért , hogy képzelted el ?És mit ? –kíváncsiskodtam mert egyáltalán nem értettem a kijelentést.-Úgy képzeltem ,hogy neked megyek véletlenül .Majd beszélgetünk kicsit és kárpótlásul meghívlak egy kávéra.

-Kérdezd meg –mind a ketten mosolyogtunk miközben fizettünk és picit arréb állva egymás szemébe néztünk. -Hilly meghívhatlak egy kávéra délután?

-Igen Ian örömmel megyek veled kávézni.-vigyorogtam egy kicsit elpirulva.

-Nem nem mész ! -hallottam Kyle hangját , és éreztem a kezét , hogy hátrébb húz majd elém áll.Mind a ketten ugyan olyan magasak lehettek én kisebb voltam náluk most is próbáltam közélyük állni de Kyle fojton vissza tolt maga mögé. -Állj le haver! -mondta Ian .

-Nem megy veled sehova! -Kyle megpróbálta ellökni Ian-t de ő nem esett el hanem van a rendőröknél és az önvédelemben egy olyan fogás mikor hátracsavarják a kezüket és a tarkójuk felé tolják . Ian ezt alkalmazta és elég fájdalmasnak tűnt . Kyle morgott viszont nem tudtam eldönteni ,hogy a fájdalomtól vagy  a dühtől .-Ne ne kérlek ne bántsd. –súgtam miközben megérintettem Ian bicepszét.

-Kyle menjünk!! – Ian még mindig tartja Kyle kezét .Keegannek kellett közbe avatkoznia .Nem örültem neki ,hogy egy kisebb balhé keletkezett de  mulattatott Kyle arca miközben Kee mint egy nagy testvér lökdöste ki őt a  boltból.Mind hárman kellemetlenül éreztük magunkat haza úton.Próbáltam nem arra gondolni ,hogy leégetett a fél bolt előtt de nem ment . Miután bementem a kis fehér kapun azonnal a házba rohantam , az ágyra dobtam a szatyrot és elővéve a telefonom egy pörgősebb számot kapcsoltam ami elterelte  a gondolataimat.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Aug 01, 2014 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

HILLARYWhere stories live. Discover now