Cupido (szünetel)

5. Fejezet: Testőrré válni nehéz

-Gyerünk, gyerünk futás! Aki lemarad azonnal kezdi előről, és addig nem megy aludni amíg el nem jut legalább a labirintus feléig!

Az oktató túlharsogta a testőrkiképzésben részesülő tanoncok felől jövő szenvedés hangjait. Mindennapos edzésük része volt a labirintus tréning. Ez egy hatalmas útvesztő volt a Palota kertjében, a szürke kőfalak és élénkzöld bokrok szabálytalanul váltották egymást. A labirintus tele volt akadályokkal, amiken a tanoncoknak nem ártott gyorsan végigmenni. Volt ott futás közben céllövés, össze-vissza kifeszített kötelek közötti mászás és minden egyéb amit egy fantasztikus testőrképzésbe bele lehetett tenni. Mindenki mögött egy helyváltó kapu haladt, ami egyre közelebb ért a, tanoncokhoz mikor hibát vétettek. Akit elért a kapu, az visszakerült a labirintus elejére és kezdhette elölről az egészet, addig amíg el nem jutott legalább a feléig, ahol egy ellenőrzőpont megjegyezte merre jár, és nem a startra dobta vissza. Azt azért nem ártott tudni, hogy nem egy kis útvesztőről volt szó. A tanoncok mind homokszínű fejpántot, ugyanilyen nadrágot, fehér pólót, és egy barna csizmát viseltek. Mindenkinek látszott a ruháján, mennyi mindenen volt már túl, nem számított ritkaságnak a portól beszürkült póló sem.

Sébastien koszos arccal, lehorzsolt könyökkel, izzadtan rohant a falak között, hátra sem nézve kerülgette az akadályokat. Hófehér haja most a szürke minden árnyalatában pompázott, halántékánál a verejtékcseppek világos vonalat húztak arcán a lerakódott koszba. Mellette a szomszéd úton Ash szaladt, neki csak a  ruháján látszott némi kosz és közel sem tűnt olyan kimerültnek, mint Sébastien.

-Én ezt már nem bírom! - lihegte Seb, mindene fájt, egész teste tiltakozott a futás ellen.

-Mit vagy úgy oda? - kiáltott át Ash hozzá a fal másik oldaláról.

-Háromszor dobtak vissza, ha megint megtörténik, egy lépést sem bírok majd újra megtenni… - köhögnie kellett a felkavarodott por miatt, egy gyors mozdulattal letörölte álláról az izzadtságot.

-Akkor hajrá!

Ash arcán egy hosszú horzsolás éktelenkedett, annyira sietett, hogy fennakadt a köteleken és kis híján visszakerült a starthoz. Most éppen egy bábut ütött minden erejével, mert amíg a feje fent volt addig nem mehetett tovább. Mindkettejük nyomában ott suhant a helyváltó kapu, Sébastienhez vészesen közel került. Pár percig zihálva futottak, csak a lépteik ritmusa és a hangos levegővételük hallatszott. Seb látóterében összemosódtak a zöld és szürke falak, gondolkodás nélkül fordult néha jobbra, néha balra, közben Sorshoz könyörgött, hogy ne kapjon zsákutcát, mert akkor tényleg vége. Szeme döbbenten kikerekedett mikor meglátta a piros fehér köröket a fal mentén. A legnagyobb ellensége, a céllövészet. Remegő kézzel felkapta a földön heverő nyílpuskát ami bizony látott már jobb napokat is. Az ilyen régi darabokkal még a profiknak is nehéz volt célozni, nemhogy Sébastiennek aki szinte a táblákat se találta el. Nincs időm megállni.

-Ash! Céllövészet! - kiáltotta elkeseredetten. Az említett egy cifrát káromkodott, majd meggyorsította lépteit.

-Tarts ki Seb, kitalálok valamit!

Sébastien csak bólintott, nem volt abban a pillanatban elég ereje ahhoz, hogy visszakiabáljon. Karja már annyira fáradt volt, hogy a saját súlyát is nehezen tudta volna pár percig tartani, most pedig még egy nehéz fegyvert is fognia kellett. Kétségbeesetten lőtt a táblák irányába, annak reményében, hátha sikerül eltalálnia párat. Ha mellé lő, vagy nem a belső három körbe akkor a hát mögött felgyorsulhat a kapu annyira, hogy ne tudja befejezni a megkezdett útját. Futott ahogy csak bírt, közben találomra lőtt az elsuhanó piros-fehér foltok felé. Szinte egyet sem talált el, idegesen eldobta a fegyvert. Válla fölött hátrapillantott egy kicsit, szürke tekintetében félelem tükröződött. Két méter ha nem kevesebb választotta el a helyváltástól, tudta jól, hogy a fáradtságba hal bele ha megint az elejére kerül. A fal mellett valami hangos kaparászásra és nyögdécselésre lett figyelmes, majd valami a földnek csapódott. Szitkozódás után elölről kezdődött minden.