Can you heal my broken life? (SZÜNETEL)

~ Prologue ~

Már megint a megszokott vinnyogásra keltem...
Lassan nyitottam fel szemeim, de a szempilláim, mintha ólomból lennének, nem engedték, hogy felébredjek. Vissza akartak húzni álomvilágba. A fejemben a hang azt suttogta "még 5 perc". Mikor már majdnem beadtam a derekam, ismét fülsüketítő visításba kezdett a telefon. Lassan kiegyenesedtem, drága barátaim, a hát -és nyakfájás,  pedig nem zavartatva magukat köszöntek be. Lenéztem magam elé, feltérképezve a helyet, ahol az éjszaka folyamán kidőltem. Persze, nem mást pillantottam meg, mint a gyönyörű, sötétbarna, fából készült, íróasztalomat.
- Remek... - morogtam, majd feltápászkodtam gurulós székemből és a telefonom kezdtem kutatni. A sarokba elhajított fekete, válltáskámban találtam meg a nyomorultat. Csipogott és szinte éreztem, ahogy röhög rajtam, amiért ismét nem hagyott pihenni. - A franc essen beléd! - káromkodtam, mikor megláttam, hogy 5%-ra lemerült. Elvánszorogtam az asztalomhoz és felraktam tölteni.
Kint még sötét volt, alig pár perce múlt hajnali 5 és van 2 órám, hogy elkészüljek. Kinyitottam a szekrényem ajtaját, és előkotortam belőle egy fehér inget, valamint egy fekete kosztümnadrágot. Ruhákkal a kezemben csoszogtam a fürdőszobába, ami a hálóból nyíló folyosó végén van. Miért nem tudtam közelebbre csináltatni?!
Villámgyorsan lezuhanyoztam, majd immár felöltözve és fésűvel a kezemben sétáltam a szobámba.
- Jesszusom...
Ennyi reakcióra telt tőlem, amikor belenéztem a tükörbe. A szemem alatt elnyúló sötét karikák, mesélni tudnának az esti programjaimról. Valamennyire lefedtem alapozóval, majd hátközépig érő mogyoró barna hajam kontyba fésültem és a már jócskán kinyúlt fekete hajgumimmal rögzítettem a helyén. A konyhába sétáltam, ahol neki láttam a reggelim készítésének. Lefőztem a kávém, mellé pedig 2 szelet pirítós volt jól megkenve vajjal. Miközben elfogyasztottam az ételt, a rádiót bekapcsolva a legfrissebb híreket hallgattam. Végeztem az evéssel, elmosogattam és a szobámba mentem. 6 óra 20. Táskámba beledobtam a töltőt, valamint egy powerbank-et, megragadtam a laptopom, a tokjába gyömöszöltem, végül a telefont is magamhoz véve, mint valami málhás szamár cipeltem le mindezt a kocsimba. Küszködtem a kulcsommal, közben próbáltam nem leejteni a kezemben lévő papírköteget, amit a konyhában szedtem fel. 5 perc küszködés után, sikerült kinyitnom a kocsiajtót és szép óvatosan az anyósülésre helyeztem mindent. Bezártam a lakást és beültem az autómba, gyújtást adtam rá és a munkahelyemre hajtottam. Út közben az összes lámpa előttem váltott pirosra így minimum 10 perccel később értem be, mint gondoltam. 7 órakor huppantam le az asztalomhoz. Az irodában nem tartózkodott senki, de a mellettem lévő széken már ott hevert kolléganőm holmija.
Elrendeztem a dokumentumokat és egyéb papírokat, majd a telefonom és laptopom is felraktam töltőre. 7:10 környékén kezdtek el megérkezni az emberek és szépen lassan, megtelt a hely. Mivel még van 20 percem a munkaidőm megkezdéséig, gondoltam felhívom a szerelőket, mivel a reggeli meleg zuhanyom helyett, jeges tusolásban volt részem. Tárcsázni sem volt időm a számot, mikor megcsörrent a telefon.
- Igen tessék! - vettem fel, mire a főnököm szólt bele.
- Jöjjön az irodámba, most! - ezzel lerakta.
Ugyan mit csináltam?!

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Halihó mindenkinek! Gondolom aki olvasta az előző történeteimet az észrevette, hogy eltűntek az oldalamról. Letöröltem őket, mivel nem voltam velük megelégedve. Hogy kompenzáljam azt a 2 storyt, most hoztam nektek egy újat, ami úgy gondolom, jobban sikerült. Megpróbálok gyakrabban frissíteni, nem úgy mint legutóbb. Remélem elnyeri tetszéseteket ez az új kreálmányom. További szép estét! <3