Chapter One

212 18 1
                                    

-Lisa segíts apádnak bepakolni a kocsiba!! - Szólt fel anya
-Rendben-Sóhajtottam, majd le trappoltam a lépcsőn.
A lépcső végén apa megtelt karton dobozokat próbált 2-sével kicipelni. Oda léptem hozzá majd elvettem azt a dobozt amelyikből az íjam lógott ki. Egészen kicsi korom óta ijászkodom, és mindenhova magammal viszem, szinte.
-Köszönöm Kicsim, egy angyal vagy-Mosolygott rám apa
-Vagy csak szófogadó gyerek-Vigyorogtam
-Az is jó-Nevette el magát, én pedig vele nevettem.
Miután minden dobozt beraktunk a csomagtartóba, majd albérletbe kiadható állapotba hozztuk a házat, elindultunk az új otthonunk felé.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2 óra múlva
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2 óra fárasztó kocsi út után boldogan szálltam ki és láttam meg új házam. 2 emeletes szerény kis kertes ház volt. Míg a lenti emeletet a család lakta be, a 2.emelet padlásként szolgált. Az alsó emeleten egy üveg ajtó nyílt egy kis kertre. A Kertet sötét barnára festett fa kerítés vette körül, amögött pedig egy hatalmas erdő húzodott. Ezen kívül volt a földszinten egy konyha, fürdő, egy kisebb nappali, és 2 szoba. Az enyém és a szüleimmé. A nappaliban egy kisebb plazma tévé volt, előtte egy szürke kanapé, meg egy dohányzó asztal. A szüleim szobája egyszerű fehér volt, míg az enyém fekete színekbe pompázott. A padlásra a kacatos dobozok kerültek. A kert végében egy hinta volt egy fára kötve. Emelett virágokkal, és nagy darab kövekkel volt kidíszítve, a kövek között pedig egy kis dombról vízesés szerűen folydogált le a víz. A Hinta mögött volt egy kis kapu, amin kilépve egy kis ösvény vezetett az erdőbe.
Egyenesen a szobámba mentem, ahol már kupacokban voltak a dobozok. A "Ruhák" szóvak megcímzett dobozhoz lépve, kivettem egy fekete farmert, és egy mustár színű kötött pulcsit. Átöltöztem, majd lementem és szóltam anyunak, hogy kimennék az erdőbe. Mikor rábólintott fel vettem a fekete bakancsom, és a fekete hosszított bőr kabátom, majd a az íjamat a a vállamra téve elindultam. Az íj csak amolyan biztonságnak kell. A kabátom zsebében emellett van egy szike és egy zseblámpa. Nagyon sok legenda szól arról, hogy a békés faluban, valami esténként mészárolja a lakosokat. Ennek ellenére én imádom az erdőket és bátran sétálgatok benne,így hát félelem nélkül indultam a hatalmas és rejtélyes erdő felé....

Farkas LélekOnde histórias criam vida. Descubra agora