Ne irányíts!🔞

2.fejezet:Behálózva

-Megérkeztünk.-zökkentett ki az aggodalmaskodó,egyben izguló gondolataim közül.
-Máris?
-Számomra nem "máris" a megfelelő szó erre a hosszú ,szótlan útra,de igen.-halvány mosolyra húzta a szájat.

Kiszálltunk az autóból,majd követtem Tomot,aki lépésenként ellenőrizte,hogy nem-e tévedtem el mellőle.
Egy számomra luxus villa kertjébe léptünk be.
-Hányan laktok itt?-kérdeztem fürkészve a házat.
-Egyedül élek.-jelentette ki.
- Oh Értem.

Mikor beléptünk a ház ajtaján tátott szájjal és kikerekedett szemekkel néztem körbe.
Wow.
Az amerikai konyhából futott fel egy csigalépcső az emeletre, a falakat bézs színek és árnyalatai borították,modern sötétbarna bútorokkal díszítve.
Olyan volt,mint egy királyi kastély,amiben az albérletem körübelül tízszer biztosan beleférne.

-Éhes vagy?-törte meg a csodálkozásomat.
-Nem.- vágtam rá villámsebességgel.
-Kérsz bort?-kínált meg egyik kedvenc italommal.
-Elfogadom...köszi.-motyogtam.
-Lazulj el egy kicsit!Add önmagadat!Nem kell szégyenlősnek lenned előttem!-nyújtotta felém a poharat.

Szavai elgondolkoztattak,hogy mégis mit művelek én?
Egy pasi ennyire zavarba tudna hozni engem?Engem,aki mindig is a laza,menő lány volt mindenhol és mindenki előtt?
Na nem!

-Mesélj magadról szépfiú.-váltottam vissza önmagamra.
-Fejlődünk!-csodálkozott.-Mit szeretnél tudni?
-Mindent!-vágtam rá a kelletténel is gyorsabban.
-28 éves vagyok,a Dree Dray nevű cég igazgatója.Születésem óta ebben a városban élek.Szeretem a thriller,pszichológiai műveket,filmeket és feldolgozásokat.Szabadidőmben edzek,túrázok vagy időközönként felfedezem a belváros szórakozóhelyeit.Viszonylag próbálok odafigyelni az egészséges életmódra,ezért a táplálkozást is eléggé sajátos módon alakítom.Hirtelen nem hozok döntéseket soha,átgondolok mindig mindent,ha kell ezerszer is.És így nagyjából ennyi. -Wow.-ennyit csúszott ki a számon a döbenettől.-Lezuhanyozhatnék?-kérdeztem,mivel mi más is nyugtathatna meg,mint egy forró zuhany.. -Persze,fent az emeleten van a fürdőszoba.Törülközőt,köntöst mindent megtalálsz ott,amire szükséged van.

Levetkőztem,majd be is álltam a zuhany alá,emészgetve szavait.
Egyszerűen tökéletes.Ő egy igazi férfi!
És nem elég,hogy istenien néz ki,de még udvarias és intelligens is.
Testemet megtörölve néztem magamat a tükörben.
Miért pont velem beszélget?Mi tetszik neki rajtam?

Hajamat laza kontyba fogtam,felvettem a fehér,selyemből készült köntöst és leindultam Tomhoz a nappaliba.
De,amit ott láttam szavakkal nem tudom kifejezni...
Háttal állt nekem egy szál alsóneműben,s a férfi láttán még a szívem is elfelejtett dobogni. Ez csak egy álom?Valaki csípjen meg!

Csábító mosolyával köszöntött.
-Tudod mire gondoltam kicsilány?
-Na mire?-mértem végig a testét.
-Ha már rövidre sikerült a buli,mit szólnál,ha egy kicsit táncolnánk?-közeledett felém.
Habozás nélkül belementem.
Egyik kezét a csípőmre tette,másikkal megfogta a kezemet.
Egyszerre léptünk,mintha ezer éve ezt gyakorolnánk együtt.Testünk összehangolódva tette meg a lépeseket.
Mélyen nézett a szemembe,s én hol a szemeiben vesztem el,hol a telt ajkaiban.
A szívem körübelül kiakart ugrani a helyéről,mikor a szája egyre jobban közeledett az enyémhez és én mindennél jobban akartam,hogy megcsókoljon.

-Akarod kicsilány?
-Akarom.-jelentettem ki a szemébe nézve.
Hátulról megfogta a fejemet,magához húzott és megcsókolt.
Szenvedélyesen csókólóztunk,mely mindkettőnkben felébresztette az alvó szörnyet,amit úgy hívnak:A Vágy!
Egyre jobban faltuk egymás ajkait,mintha mindketten erre vártunk volna egész életünkben.
Sose kívántam még így férfit,főleg egy olyat,akit nem is ismerek.