Oscar /h.s/

t i z e n k e t t e d i k

Szokatlan csend vesz körül engem a stúdióban. Frank a jegyzeteibe merülve igyekszik mindent elrendezni a koncertjeimmel kapcsolatban miközben én hasamra szorítva kezemet a hányingeremet próbálom legyőzni. Kevés sikerrel. Előttem lévő vizes palackot móhon veszem kezembe majd nagyon kortyolok az éltető folyadékból.

-Jövő héten megfelel neked egy Manchaster arénás koncert? -pillantott rám Frank.

-Persze. -erőltetem ki a szót magamból.

-A folyosó végén jobbra van a mosdó, tudod. -bökött tollával a helyes írányba.

Pocsék közérzetem ennyire látható ezek szerint. Vettem egy mély levegőt, hogy ezzel könnyítsek magamon de rossz döntés volt. Abban a pillanatban, ahogy megéreztem a friss kávé illatát komolyan forgott a gyomrom. A hányingerem erős lett és futottam a női mosdóba. Viszont láthattam reggelire megevett tojásrántottámat.

-Remélem ez csak egy gyomorrontás. -jegyezte meg Frank miután visszamentem.

-Elhiheted. Az. -bólogattam annak ellenére, hogy szédültem.

-Mikor utazol? -pillantott rám.

-Nem megyek sehova. Harry oldalán meg pláne nem. -közöltem nyugodtan.

A férfi azóta mobilon igyekezett elérni de minden próbálkozását hárítottam. A sajtó, a rajongók szinte velünk együtt vesznek levegőt, amikor utcára lépünk. Minden újságban a címlapokon szerepel az arcunk. Szerintem ezzel elértük, hogy Harry Oscar díjat szerezzen. Engem pedig békén hagyhat.

-Menj haza, kislány! Pocsékul festesz. -húzta el száját menedzserem.

Azonnal taxit hívtam magamnak mert nem bírtam tovább a várakozást a sofőrömre. A sárga autó egy kész életmentő volt számomra. Boldogsággal töltött el, amikor végre az ismerős utcákon mentünk végig és a helyes háznál megálltunk. Utamat kifizettem majd szinte futottam a biztonságot nyújtó házba. Még mindig eléggé rosszul voltam, azonban a fáradtság győzött le. A szobámba zárkóztam és hanyag módon úgy alaudtam el, ahogy voltam.
.
.
.
.
.
.

Szeretlek titeket, nem akartam ilyen sokáig kimaradni. :(
xxRéka