A férfi arcát eltakarta egy nagy sál, és a napszemüvege . Leült hozzám, és én csak így bámultam rá. Utána megszólaltam angolul, és kérdeztem hogy miben segíthetek .
Az idegen erre ezt válaszólta:
- Láttalak tegnap a koncerten, végig sírtál, olyan gyönyörű voltál..
-Honnan tudja hogy ott voltam?- kérdeztem, és felálltam az asztaltól.-
A pasas levette a szemüvegét, és megismertem azt az ismerős feketén ragyogó szempárt,azokat a szép arcvonásokat, majd felkiáltottam:
-Jesus!!- mondtam remegő hangon-
-Te mit keresel itt Johnny??- kérdeztem.-
-Sajnálom, nem akartalak felzaklatni, de tegnap megláttalak,nagyon szépek a szemeid.. ma pedig csak sétáltam, és megláttam azt a kéken ragyogó szempárt, mint tegnap... egyből megismertem!
-Én is megismertelek a te szemedről, olyan szép feketék!-mondtam,kicsit elpirulva.
Már 2 órája ültünk a kávézóban, és csak beszélgettünk, mire:
-Mutatni szeretnék neked valamit!-mondta Johnny.
-Bíz bennem-mondta tágra nyílt szemekkel.-
-Hát rendben.-mondtam kicsit lelkesebben.-
Johnny fogott egy taxit,és a sofőrnek súgott valamit a fülébe,és 20 perc kocsikázás után leparkoltunk egy villa előtt. Ez volt Johnny kis háza Ausztriában. Gyönyörű volt. Soha nem láttam olyan szép kertet, mesébe illő volt. Utána beléptem a kis "legény lakásba" és tiszta Karib-tengeres feelingem volt.Az órám már délután 2-őt mutatott, és tudtam, nemsokára búcsúznom kell... Pedig annyira maradtam volna Johnnyval...
