Nyári Tábor

4. rész

*Anna*

A reggelünk kellemesebb volt, mint amire számítottam. Nem fájt a fejem és nem voltam kimerült. 11 óra volt, és gyanúsan csendes volt a környék. A mellettem lévő ágyon Eszter még javában horkolt, ami a másik két hétalvóra is jellemző volt. 

Kimásztam az ágyból, és nyújtóztam egy nagyot, majd a fürdő felé vettem az irányt. A tükörképem borzasztó volt. A kis minimális smink amit tegnap este felkentem az arcom minden egyes pontján megtalálható volt még, csak éppen szétkenődve mindenhol. Visszamentem az ágyamhoz, és a komódról felkaptam a kis táskámat, amiben a tisztálkodási szereim voltak. Lemostam a sminket és elmentem lezuhanyozni. 
Mire elkészültem, addigra a lányok már ébredeztek, és nyújtóztak. 

Odaléptem az ablakhoz, és egy határozott mozdulattal elhúztam a függönyt, mire mind a három lány egyszerre ordított rám, hogy húzzam vissza. 

- Nem érdekel, hogy világos van. Keljetek felfele már 11 múlt.- tettem a kezemet a derekamra, miközben feléjük fordulva beszéltem.

- 11?? - kérdezte hisztérikusan Tina. - Megígértem Zolinak, hogy 10-kor találkozunk velük.- ugrott ki az ágyból, majd elrohant készülődni a fürdőbe, majd kiszólt, hogy a fiúk még valószínűleg alszanak mert Zoli hajnali 3-kor írt neki, hogy majd találkoznak később, mert biztos nem tud felkelni reggel.

Mindeközben Niki és Eszti halál nyugodtan kimásztak az ágyból, és pakolászni kezdtek.

- Vajon lesz reggeli ébresztő a továbbiakban, vagy mindig akkor fogunk kelni amikor akarunk? - kérdezte Niki.

- Nem tudom, jó kérdés. Ha mindannyian elkészültetek menjünk fel a nagy faházhoz, és keressük meg Ivettet. - vetettem fel, mire mindketten bólintottak és készülődtek tovább. - Ja, és lányok ne felejtsétek el a karperecet felvenni. - mondtam, miközben felcsatoltam a  sajátomat. 

-----

Amint kiléptünk a házból, arcon csapott minket a forró nyári levegő. 

- Ahhh nem hiszem el. - nyafogott Eszti, miközben a kezével legyezte magát. - Miért van ilyen meleg?

- Azért mert Június van. - mondta Tina, mire elmosolyodtam.

A lányokkal felbaktattunk a bázishoz (így neveztük el a nagy faházat) , és a melegtől kifulladva kerestünk valami hűsítőt. Amíg Eszti és Tina elmentek vízért, mi Nikivel leültünk és körbenéztünk a házba. 
Egyértelműen központi helyként funkcionált a bázis, hiszen már most rengetegen kóboroltak bent. 
Sok embert most hoztak meg a szüleik, és mind arra vártak, hogy elfoglalhassák a szállásukat. Ivett az adminisztrációs pultnál sürgött-forgott és teljesen el volt havazva a munkával. 

- Lehet jobb ötlet lenne, ha később kérdezgetnénk meg Ivettet, mert most ahogy látom nagyon sok dolga van. - mondtam Nikinek a számat rágcsálva.

- Szerintem is. Vagy akár megkérdezhetnénk mást is aki dolgozik, hiszen tele van a hely táborfelelősökkel. - mondta, miközben már állt is felfele, hogy odamenjen valakihez.

- Rendben, igazad van menjünk oda.

Nikivel kiszemeltünk egy embert és odabaktattunk hozzá. 

- Sziasztok miben segíthetek?- kérdezte a nő, aki már a 30-as éveiben járhatott.

- Lenne pár kérdésünk ha nem bánja. - kezdtem, miközben az ujjaimat tördeltem.

- Persze, nyugodtan. Kérdezzetek bármit. - mosolygott ránk kedvesen.

------

Amikor visszaértünk a padunkhoz, ahol ültünk Tina és Eszti már ott voltak, és az érkezésünkre felkapták a fejüket.