Doki Doki

3.nap

Másnap felkeltem felvettem a tegnap kivasalt egyenruhám,összekészítettem
az összes cuccom és már indultam is minél előbb el itthonról.
Mikor fél úton jártam talán picit még tovább is akkor meghallottam egy hangot ami az én nevemet kiáltotta.
Nem volt valami ismerős a hang, de azért megfordultam és láttam hogy Yuri az. Világéletembe nem gondoltam volna hogy tud kiabálni is főleg nem ilyen hangosan.
-Szia!-köszöntem neki hangosan
Ezalatt ő inkább csak integetett.
Együtt mentünk suliba de egész végig alig szóltunk egymáshoz valamit, elég kellemetlen volt.
Mikoris beértünk a suliba a szokásos módon a klub terem vettük volna az irányt de Yuri megállt az ajtónál és csak egy halk mondat hagyta el a száját.
-Én most nem megyek be a klubba inkább gyorsan megyek órára-mondta Yuri picit zaklatottan.
Nem csodálkoztam mivel nagyjából mindig ilyen kis mélabúsan viselkedik, vagy inkább csak felnőttesen...Ki tudja.
Viszont én szokáshűen be mentem a terembe olvasni az egyik kedvenc magámat.Amint elolvastam egy fejezetet hallottam hogy szól a csengő,ezzel azt jelezve nekem hogy irány órára menni.Amikor is mentem ki a teremből Mónika jött velem szembe egy egészen ijesztő kissé feszült mosollyal az arcán.Nagyon siettem ezért véletlenül le vállaltam.
-Jaaaj Mónika,bocsi...Mondjuk nem mintha annyira érdekelne,de még is csak na....
-Ugyan semmi gond csak siess órára. Válaszolta flegma hangnemben.
Általában nem szokott így válaszolni,nem is nagyon értettem.Inkább tényleg csak próbáltam koncentrálni a mai napra és hogy minden óra jól menjen.
Viszont már vártam hogy vége legyen az óráknak és mehessek vissza a klubba megmutatni a versem amit írtam.
Lefogadom hogy mindenki jobb verset írt mint én.