Egy mentor vagy több?

T H I R D

Reggel kivételes módon nem egy idegesítő zajra keltem, azaz az ébresztőmre, hanem egy énekre. Vidám volt. Férfias, mély hangja elvarázsolt. Nagy nehezen kinyitottam a szemem amire hatalmas súly nehezedett. Egyre jobban ismerős volt a hang és egyre hevesebben vert a szívem. Hiszen tudtam. Aki gitározik és énekel nekem az nem lehet más mint Alex. Kinyitottam a szemem és egyből az ablakra szegeztem tekintetemet. Odakint pustolt a hó, mindent fehérség borított, mindenki készült a karácsonyra pedig még november van. A fényfűzérek már a kinti fákra fel voltak tekerve. Ezután Alexre néztem és egyből elkezdtem mosolyogni. Haja be volt állítva, A borostája meg volt igazítva, a szemöldöke frissen volt borotválva. Egy fehér pulcsit viselt egy fekete farmer kíséretében. Csak énekelt és énekelt ami engem rendkívül megnyugtatott. Bevallom. Mindem reggel jó lenne ilyen ébresztő. A dal a végéhez ért. Alex elhallgatott, a gitár elhalkult. Széles mosolyra húzta száját. Én is elmosolyodtam.

-Jó reggelt. -Mondta még mindig mosolyogva.
-Neked is. Amúgy mit keresel itt? -Kérdeztem értetlenkedve.
-Jöttem meglepni a kis virág szálamat. -Majd a szék mögül, ahol ült elővett egy dobozos rózsát. Fekete volt. Tudja. Ez a kedvenc rózsám.
-Honnan tudtad? -Folytattam tovább a kérdezősködést.
-Mindent tudok. -Kacsintott rám amitől elöntött a pír. A földet bámultam. -Azonnal jövök. Átöltözöm. Addig találd fel magad.
-Rendben -Mondta szófogadóan.
Kimnetem a fürdőbe. Elvégeztem az alapvető dolgokat. Fogmosás stb. Felöltöztem. Próbáltam Alexhez hasonlóan öltözni. A nadrág az stimmel. A fehér pulcsin gondolkoztam. Eszembe jutott. Van egy fehér. Az is majdnem olyan. Azt gyorsan felkaptam. Kifésültem a hajamat, aztán a szemöldökömre kicsit ráerősítettem. Gondoltam felrakok egy kis rúzst. Egy fekete matt rúzsra esett a választásom. Kiléptem az ajtón és Alexet pillantottam meg, aki az ágyamon feküdt, telefonozott és amint látom beágyazott. Rám kapta tekintetét. Végig nézett rajtam amit egyébként nem nagyon szeretek. Elmosolyodott.

-Tökéletes páros. -Mosolygott még mindig.
-Beágyaztál? De cuki vaagy. -Nyújtottam el az a betűt.
-Van programod mára? -Kérdezte kissé félénken.
-Öhmm. Nincs. Ja de. Gigivel ma próbálok.
-Azt már lebeszéltem vele.
-Akkor nincs. -Nevettem el magam.
-Öhm. Izé. Van kedved velem eljönni moziba? -Vakargatta a tarkóját.
-Persze. -Mosolyodtam el. -Mit nézünk?
-Öhm. UUU. Az Apácát.
-Oké. -Nyeltem egy nagyot, mert nem szeretem a horrort de nem szeretném ha elrontanám a kedvét. Olyan cuki mikor boldog és mosolyog. -Mikor megyünk?
-Most. -Vágta rá.
-Most? Hát jó. Akkor. Menjünk.
-Baj van? -Kérdezte aggódóan.
-Nem dehogy. -Válaszoltam mosolyogva.
-Azért akarom, hogy most menjünk mert még akkor el tudlak vinni valahova. -Kacsintott ismét rám.
-Alex ne kacsintgass! -Nevettem  fel.
-Jó-jó. -Tette fel védekezően a kezét. Kiértünk a kocsijához. Beszálltunk és egyből megcsapott az a tipikus Alex illat. Aztán kezdetét vette a kb. 10 perces út. Odaértünk. Már előre remegett minden porcikám. Beültünk és kezdetét vette a film. Őszintén? Finoman fogalmazva már az első 15 percben be voltam kulázva (😂😂) Inkább oda sem néztem. Fejemet Alex mellkasára döntöttem így hallottam szívének dobogását. Egyre hevesebben vert. Nagy nehezen átvészeltem a filmet, majd bementünk az X-Faktor próbára. Igen úgy volt, hogy elvisz valahova, de azt mondta, hogy csak holnap mert behívták és azt mondta jönnöm kell (xd). Belépve az ajtón két srác tűnt fel előttem. Nem lehetett a mosolyt levakarni az arcukról. Az egyik szőke hajú volt, a másiknak barna színű volt a haja.

-Szia. -Támadtak le egyből.
-Wow. Hali -Mosolyodtam el.
-Bence, Bence -Mondták egymás után.
-Mind ketten? -Nevettem fel. -Nem lesz nehéz dolgom.
-Megölelhetlek? -Kérdezte Bence. Vagyis. Hát a barna hajú.
-Persze. -Mondtam mosolyogva. Nagyon szimpik.
-Én iis? -Kérdezte félve a szőke hajú Bence.
-Persze. Gyere Szöszi. -Tártam szét karjaimat, várva az ölelésre. Viszont ne feledkezzünk meg a melletem álló drága, féltékeny Alexról.
-Bezzeg én sosem kapok. -Durcázott be.
-Nem igaz. Jó na. Gyere te nagy majom.
-Yeyyy. -Mondta már mosolyogva.  Pár másodperc elteltével a keze lecsúszott combomig amire rámarkolt, jelezve, hogy felemel. Kissé félve, de lábaimmal átkaroltam derekát, majd hosszsasan egymás szemébe néztünk. Aztán jutott el az agyamig, hogy még Bencéék itt vannak. Gyorsan puszit nyomtam arcára, majd leugrottam erős szorításából. Igen. Mint azt gondoltam, tényleg tátott szájjal néztek Bencéék. Még beszélgettünk és Alex annyira unhatta magát, hogy tincseimmel kezdett játszani. Kis idő elteltével viszont rászóltam.
-Drága Alex unja magát?
-Igen. -Temette az arcát a vállamba.
-Szörnyű sz@r lehet neked.
-Az is. -Válaszolta nekem még mindig a vállamba morogva.
-Biztos elszórakoztatna Alex. -Mondta hatalmas mosollyal a száján Buzás Bence. Azt hiszem. Latyák viszont csak egyetértően bólogatott.
-BENCE! -Szólt rá Alex a fiúra, aki védekezés képpen felemelte a kezeit. Miután megszólalt a hangosbemondó elköszöntünk egymástól és kezdődött a próba. Örömet szerezve Alexnak gondoltam, hogy az Az én rózsámat éneklem el. Éneklés közben minden szempár engem figyelt, de én egyben megakadtam. Alexéban. Az egész dal alatt őt bámultam. Véget ért a dal. Mentem az öltözőbe, de valaki rámnyitott. Valaki aki akarhatott tőlem valamit. Meghökkenve álltam a most történtek előtt. Olyan dolgot tett velem, amit soha életemben nem fogok elfeledni.