Naruto/Ahonnan nincs vissza út/Befejezett

13.fejezet: Pain támad

Sakura szemszöge

Éppen Sasuke-kunal sétáltunk az utcán és még mindig nem akartuk el hinni hogy Itachi hirtelen ott hagyta az akatsukit, egyenlőre a mester meg figyelés alá helyezte amíg nem bizonyosodunk arról hogy tényleg nem akar-e át verni minket. Ahogy sétáltunk hirtelen egy robbanást hallottunk és el indultunk arra de mikor oda értünk akkor láttuk hogy az akatsuki meg támadta a falut, ezt nem hiszem el miért pont mos? Minden civil lakot a faluból az ovo helyekre vittünk és ezek után meg kezdődött a harc Avarrejtekért. Ahogy ment a csata a falu egyre romosabb lett majd hirtelen egy alak tűnt fel az égen és egy iszonyat erős lökés hullámmal el pusztította a falut, ez nem lehet igaz ez nem lehet.

-Naruto kérlek gyere vissza szükségünk van, kérlek gyere vissza NARUTO!!! -Kiáltottam el magam és hirtelen egy nagy füst felhő jelent meg a kráterben és ekkor három hatalmas béka jelent meg a füstből.

Naruto szemszöge

Mikor meg tudtam hogy az akatsuki meg támadta a falut azonnal meg kértem Fukasaku papit hogy jöjjünk vissza amibe bele egyezet, össze szedtük Gamakichit a béka nagy fönököt és még két békát meg Shima nagyit is és egy fordított idézéssel vissza mentünk a faluba. De ekkor észre vettem hogy Avarrejtem helyén egy nagy kráter van, átkozot akatsuki ezt nem fogjátok meg úszni ekkor hat akarsuki köpenyes alak jelent meg és az egyik rá rontott Tsunade nagyira, de mi előtt el érte volna egy gyors mozdulattal össze zuztam. Ekkor két ambu ügynök érkezet oda és mondtam nekik hogy vigyék biztonságos helyre a Hokagét amit meg is tettek, ekkor meg kezdődöt a harc az ellenség erős volt de végül csak ketten maradtunk és a harc ment tovább. Egyszer csak fel ugrot a levegőbe és a három nagy békát egy lőkés hullámal el repitette, mikor földet ért egyik kezét felém nyujtotta és magázoh rántott majd nyakamat meg ragadva a földhőz vágot a hasamra fordított és kezeimet össze téve egy fekete vas rudat szürt belém majd a tátamba és lábaimba is, már ép nyult volna hogy el vigyen amikor hirtelen gyors lépteket hallottam és ekkor Hinata ugrott el felettem majd rontott neki Pain-nek. Ekkor Pain fel repitette Hinatát a levegőbe és hirtelen a földre vágta majd egy rudat szürt belé, ekkor el öntöt engem a düh és ki engedtem Kurama chakráját a négy farokkal, na most aztán tényleg be telt a pohár ki fogom nyirni ezt a rohadékot az már fix. Ahogy egyre dühhösebb lettem úgy kezdet nőni a farkak száma majd a hatodiknál meg jelent a csontváz is, a csata tovább zajlot majd a falun kivűl nyomát veztettem de ekkor egy kis fekete gömb repült fel az égbe és kezdet mindent a földről magához húzni engem is bele értve és már mind a kilenc farok meg jelent majd mikor a gömbhőz értem a rörmelékek el temedtek engem.

Kurama szemszöge

Ahogy a harc ment éreztem hogy a pecsét ami fogva tart engem egyre inkább gyengül, ekkor Naruto jelent meg a vízzel boritott padlón fekve majd lassan fel állt.

-Kurama adj nekem még erőt. -Szólalt meg.

-Próbálom de nem könnyű, vedd le ezt a pecsétet és én el intézem azt a nyavajást. -Mondtam és ekkor Naruto meg indult a ketrec felé, közben felsője szét nyílt és a hasán lévő pecsét mintha ki nyílt volna és valami fekete fojadék jött ki belőle, mikor a nagy kapuhoz ért a víz el kezdte fel emelni őt majd mikor ép le akarta venni a pecsét cetliét valaki meg ragadta és hárta hajitotta a jinjurikimat és a kezét nyujtja hogy fel segítse, mikor meg láttam hogy ki az el öntött a düh mert ez az alak nem más volt mint a negyedik Hokage Namikaze Minato.

-Negyedik!!! -Órditottam rá.

-Én is örülök neked kilenc farkú. -Mondta.

Naruto szemszöge

Nem akartam hinni a szememnek, apám tényleg itt van de hogyan?

-Minden rendben Naruto? -Kérdezte apám majd meg fogtam a kezét és fel álltam.

-Hát többé-kevésbé. -Mondtam közben a háttérben Kurama dühöngöt.

-Szerintem menjünk egy csendesebb helyre. -Mondta apa majd csettintet egyet és egy békés fényes nyugodt helyen voltunk.

-Apa hogy lehetsz most itt?

-Amikor beléd pecsételtem a róka démont a chakrám egy kis részét is beléd helyeztem hogy mikor nagyon meg gyengül és elő jön a nolcadik farok akkor jelezzen, így lehetek most itt.

-Értem viszont, Kurama el mondot mindent arról az éjszakáról tizenhat évvel ez előtt a maszkos férfiról és még sok másról.

-Értem akkor már mindent tudsz, akkor még utóljára meg erősitem a pecsétett. -Azzal ezét a pecsétre tette el fordította a kezét és a pecsét újra a régi volt.

-Apa ha találkozol Jiraiyával át adnál neki egy üzentet?

-Persze, mi lenne az? -Ekkor közelebb léptem apámhoz és egy erőset bele ütöttem a hasába.

-A francba veled hegyi kéjenc.

-Oké át adom neki, de most már mennem kell. -Ekkor el kezdet el halványulni majd eltűnt, ezek után már ismét a valóságban találtam magam egy óriási föld gömbön álvan remete módban. Ekkor a gömb el kezdet szét esni én meg a darabokon le értem a földre Pain-el szemben.

-Meg kell mondjam le vagyok nyügözve hogy képes voltál vissza fogni a kilenc farkút. -Szólalt meg ellen felem.

-Kösz de ez nem változtatt azon hogy szét fogom rugni a segged. -Mondtam és újra egymásnak estünk, mikor de már rá jöttem a jutsuja titkára csak öt másodpercenként tudja használni és így már meg volt a stratégiám. Először egy rasenshurikent dóbtam hogy el tereljem a figyelmét amit ki is védet majd egy klón hadsereget csináltam és a klónok neki rontottak, néhányat puszta kézzel intézet el majd megint jött a shinra tensei ami elég sok klónt el söpört de azok a klónok amik engem tatottak nem tűntek el, ekkor létre hoztam a rasengant és a klónok Pain-hez dóbtak majd a jutsut egyenesen a hasába irányitottam amitől egyenesen egy siklának ütközöt majd a földre eset és nem kelt fel.

-Vége sikerült legyőznöm ezt a rohadékot, de az igazi teste valahol a közelben lehet.

Gondoltam magamban majd oda mentem és ki huztam a testében lévő rudakat, mikor egyet a kezembe szurtam a chakrám ki szivárgot a testemből és ezzel meg mutatva rejlik az igazi Pain.