Mirror Mirror(+18)

Prolog...

Ez az első alkalom hogy beszélek erről a történetről.Eddig senkinek nem mondtam el ami 2 évvel ezelőtt történt.Attól tartotam mindig hogy örültnek tartanának.
A nevem Anne White 19 éves vagyok.
Két évvel ezelőtt egy olyan hátborzongató dolog tőrtént velem ami miatt mai napig pschiátriai kezelésekre van szükségem,olyan erős gyógyszereket kapok amitől nincsenek álmaim.Külömben nem tudnék aludni,és már begolyóztam volna.
Én soha nem  hitem a paranormális dolgokban.Amig megnem történt ez a szörnyű dolog ami megváltoztatta az egész életemet pontosabban tönkretete.
Azóta itt vagyok ebben az intézetben.
Nem tudok egyedül maradni egy terembe mert rögtön pánikrohamot kapok.
Ès nem lehet a közelembe tükör.
Igen 2 éve nem néztem tükörbe.Megmosni az arcom anélkül is tudom sminkelni meg itt ugyse kell magam.A hajamat ami régen hosszú göndör és fekete volt most rövidre vágatam igy nincs vele gond.
Most tisztára úgy nézhetek ki mint az akkori legjobb barátnőm Tracey Milner.Még nem láttam magamat de sejtem.Annyi a külömbség hogy neki szőke haja volt és kék szeme nekem meg barna szemem ha jól emlékszem.
Tracey ő egy vagány csaj volt olyan volt mint a nővérem mindig vigyázzot rám.Erős volt az egész lénye.Nem csak a barátnőm volt hanem a testörőm.
Olyan rossz olyan lelkiismeret furdalásom van nem tudok úgy gondolni rá hogy ne sírjak.
Dr.Charles Barkley alias Doki öt Tracey által ismerem.Nagyon inteligens srác volt csak bárcsak nem drogozott volna a drog miatt nem vette észre milyen veszélyben van hogy az életét kockáztatja és nem szabadult meg attól az átkozot tükörtől.
Azért nem tudok egyedűl maradni azért  kellenek a gyógyszerek hogy tudjak aludni.Külömben sikoltozva ébrednék fel láttnám ezt a torz grimaszt és hallanám ezt a pokoli nyekergő hangot
-Tükröm tükröm.......