Kedvesem,
A megfelelési kényszer hatalmas számomra és rendkívül sok figyelmet ígénylek. Önzőség? Lehet, de az utóbbi időben nincs nagyon legjobb barátnőm. A volt Bff-m mással lóg, a másik visszatért a régiéhez és a barátommal is szakítottam.
Hiányzik, pedig nem is csináltunk sok mindent, jóformán semmit. De, amint elveszítettem rájöttél, mennyire értékes is volt. Viszont most már késő, nem igaz?
Nem volt egyszerű gyerekkorom. Folyamatos kritika mellett nőttem fel. Ha sokat ettem és duci voltam az volt a baj, ha keveset akkor meg az. Ha nem tanultam utcaseprő, ha szemtelen ribanc voltam. Hiába "szoktam hozzá", "nem vettem magamra" fájtak. És igen is magamra vettem. Ezért nézhetek ki most valahogy úgy, mint egy szakadás egy ruhán. A kis cérnák összetartanak, de el is pattannak. Erről nem szoktam beszélni. Kit érdekelne? Nem szeretem azt mutatni, hogy gyenge, védtelen, szomorú és szeretreéhes vagyok. Végülis ez senkinek nem jön be. Nem hiszem,hogy valaha megbékélek magammal, de próbálkozom, nem? Kedvesem, te soha ne add fel a harcot, hiába fárasztó és reménytelen az.
Ölel, H
YOU ARE READING
Secrets
Short StoryHisztikönyv? Talán. Maradjunk abban, hogy Mary Lambert-Secrets c. dala alatti YouTube kommentek által inspirált vallomások. Felválallom, aki vagyok, mert nem félek megtenni. Ha egy biztonságos zónára vágysz, itt szívesen látlak.
