1. fejezet

129 12 1
                                    

Már késő este van, de én még mindig a ragyogó holdat csodálom. Kint ülök a házunk mögötti tisztáson és élvezem, ahogy a hold fénye beragyogja az egész tájat. Ahogy a sugarak lágyan cirógatják a bőrömet és megcsillannak a hajamon káprázatos érzéssel tölt el.
Gyermekkorom óta mindigis imádtam a holdat nézni, azelőtt, hogy megtudtam, a nevem is ezt jelenti. Candra...hold.
Két éve, pont ezen a tisztáson néztem utána a nevem jelentésének, puszta kíváncsiságból.
Nagyjából fél óra elmélkedés után, úgy gondolom, hogy lassan ideje lenne hazamenni. Holnap lesz az első tanítási nap, szeptember 20. Lehet, kicsit furcsa, de a tanrendet elcsúsztatták, így a nyári szünet is később fog kezdődni.
Reggel pont időben keltem fel, ahogy terveztem. Elindulok lefele reggelizni és már a lépcsőfordulóban érződik anya mennyei baconos rántottájának az illata.
-Szia Anya!
-Jó reggelt Wolfy!-Anya születésem óta Wolfy-nak becéz, azt nem tudom pontosan, hogy miért, de tulajdonképpenn egészen illik hozzám...
-Mi lesz a reggeli?
-A szokásos, bacon és rántotta.
Töltök magamnak egy pohár kakaót és leülök enni. Aztán Apa is csatlakozik hozzánk.
-Kathleen, ez megint nagyon jól sikerült! Szerintem nálad jobban senki se csinálja a bacont.
-Örülök, hogy ízlik.
-Na és te Candra izgulsz az első suli nap miatt?
-Ne kérdezgess ilyeneket Bryan, biztos már így is elég ideges lehet.
-Hát annyira nem izgulok.-mondom, de legbelül majd megőrűlök.
-Ha úgy gondolod vehetsz ki valamit akár az én szekrényemből is.-anya sose engedi meg, hogy felvegyem a ruháit, ebből is látszik, hogy jobban izgul mint én.
-Köszi Anyu, de szerintem megleszek a  saját ruháimmal is.
-Jól van, de ha kell segítség a választásban, csak szólj!
-Már megvan, hogy mit veszek fel.-hát, igázából most még jobban elkezdtem izgulni, mert őszintén fogalmam sincs, hogy mit fogok felvenni.
-Na én viszont felmegyek készülődni.-
Legalább 15 perce csak állok és nézegetem a ruháimat. Valami menőt szeretnék. Végül egy fényes fekete, spagettipántos, bársony topon akad meg a szemem. Csak az a probléma, hogy a hátam alján van egy heg, amit a top már pont nem takar el. Ezt 7 éves koromban szereztem, amikor az erdőben kirándultunk és megláttam a bokorban egy farkast, ami felém futott. Megfordultam és menekülni kezdtem, de a farkas utánam ugrott és megkarmolta a hátam...
Találtam egy szűk, fekete bőrgatyát aminek elég magas a dereka ahhoz, hogy eltakarja a karmolás nyomát. A hajamat kiengedve hagyom és a szokásos, nagy, arany karikafülbevalóimat választom ékszernek. Egy pár arany gyűrűt is felveszek. Lemegyek és felhúzom az új fekete Converse cipőmet es a hátamra dobtom a Vans iskolatáskámat.

MoonlightWhere stories live. Discover now