K-POP Oneshots

•Ateez - San•

Sannal, még az első turnéjuk alatt zajló koncertjeik egyikén találkoztatok, és, hát mondhatni, nem volt zökkenő mentes az összejöveteletek. Elég sok ideig kerülgettétek egymást, meg egyéb sok minden is közre játszott. Például az, hogy ő Idol volt kötöttségekkel, te pedig egy egyszerű ember, na meg sikerült nektek a turnéjuk kellős közepén is találkozni. Azt hitted, hogy az a találkozás, és az édesen csengő szavak, csak azon estén tartanak majd fogva, utána elengednek, és te vissza térsz a rideg valóságba, ahol ismét csak a képernyőn láthatod őt. Így aztán eléggé meglepett, amikor a turnéjuk befejeztével, vissza ment érted, és lassan, de biztosan közelebb kerültetek egymáshoz, így immáron több, mint másfél éve vagytok együtt, de ha az ismerkedő fázist nézzük, már kb. két éve.

A csapatnak épp lejárt a comeback szezon, és mivel nem sokára turnéra indulnak a srácok, úgy döntöttetek, hogy mielőtt még hosszú időre el kel engedjétek egymást, közösen elmentek egy pár napra kettesben.

Sokáig keresgéltetek, de mivel nem akartatok messzire menni, így egy számotokra különleges helyre Busanba látogattok el. Lázasan készülődtél, te is és szerelmed is. Valamiért érezted, hogy ennek az utazásnak különlegesnek kell lennie. 

Így hát, pár napon belül útnak is indultok, Busan felé. Sajnos nem tölthettek itt sok időt a közelgő turné miatt, de az a három nap pont elég nektek.

Mindig s úgy érezted, hogy, ha Sannal vagy, a nap szebben süt, az ég kékebb, és az ehhez hasonló nyálas mondatok sem tűnnek annyira nyálasnak. Mert te magad is érezted a szerelem lágyan ringató ködét, ami nap, mint nap egyre jobban vont magába. Mellette biztonságban érezted magad, tudtad, hogy olykor bohókás természete mellett, mindig keményen dolgozik a céljaiért, és miden helyzetben megtalálja a megfelelő viselkedési formát, akár mennyire is gyerekes néha.

Felhőtlenül boldog napokat töltötök itt, de az idő rohamosan telik, és mire észbe kaphatnátok, már az utolsó nap estéjét tapossátok.

Egymás ölelésében ültök a kis tengerparti kuckótok kanapéján, a tévét bámulva.

-Nincs kedved elmenni sétálni? - néz le rád San mosolyogva, kicsit eltávolodva az ölelésből.

-De, mehetünk. - viszonzod mosolyát, majd elengeditek egymást, és feltápászkodva a kanapéról indultok el.

Kiléptek a házból a teraszra, ami a tenger felé néz, és a ház előtti lámpa gyéren világítja meg part menti hullámokat. A teraszról egy kis lépcső vezet le a partra, melynek aljában kettő fáklya áll. Nem vesztek cipőt, a part homokos, kagyló meg, nagyon nincs, így édesen andalogva indultok el az éjszakában.

A hold magasról világítja meg a partot, de a házak mögött elhaladó sétáló utcán elhelyezkedő bódékból kiszűrődő fény és vidám zene, még idillibbé varázsolja a hangulatot.

Kéz a kézben sétáltok a víz mentén, és csöndben hallgatjátok a óceán partot mardosó hullámainak a hangját.

Ez a csend kellemes, nyugtató, és cseppet se kínos. Jó érzéssel tölt el, és lenyugtatja a hétköznapok után kavargó gondolataidat. Nem mellesleg az az ember mellett lehetsz, akit a világon a legjobban szeretsz.

Egy kis idő után elértek, egy gyönyörű partszakaszt, ahol egy hosszú móló nyúlik a nyílt víz felé.

-Ki sétálunk a végéig? - néz rád San mosolygós szemeivel, de te el is veszve bennük, csak bólintasz egy aprót, majd elindultok a mólón.

Ahogy a végéhez közeledtek, meglátod, hogy apró piros gyertyák vannak a kirakva a móló szélére, amiket messziről nem is lehetett észre venni. Lassan közeledtek, majd San hirtelen meg áll, ezzel téged is erre késztetve.

Maga fele fordít, és a szemeidbe nézve elmosolyodik. Érdeklődve pillantasz rá, de neked is felfele görbül a szád ennek az édes fiúnak a látványától.

Megfogja mindkét kezed, és így szól:

-Tudod, nem csak az volt életem legjobb döntése, hogy Idol lettem. Bár annak köszönhetek mindent. Sokszor elgondolkodom, hogy, ha nem lennék az aki, vajon akkor is találkoztunk volna-e, helytől, időtől és tértől függetlenül. Aztán rájövök, hogy nincs értelme ezen agyalnom, mert a legjobb dolog történt meg velem, amikor azon a koncerten találkoztunk. Sok nehézség jár ezzel az élettel... tudom. De a tudat, hogy valaki haza vár, és egy mosolyával, vagy bármely apró kedves gesztusával képes a borúsabb napjaimat is feldobni, kincset ér. Messze hoztalak az otthonodtól, mikor azt kértem, hogy gyere velem Korába, de értem meg tetted. Feláldoztad a szabadságod, a függetlenséged és a barátaid és otthonod iránt érzett honvágyad, hogy velem lehess. Kimondatlanul hálás vagyok a sorsnak, érted. Sokáig nem vártam semmit az élettől. Azt hittem azzal, hogy Idol leszek, majd mindenem meglesz, de aztán rá kellett jönnöm, hogy ez közel sincs így. Jöttél te és felforgattad, az addig tökéletesnek hitt kis világom, és akkor rájöttem, hogy nélküled üres volt az életem. Nem is tudnék, mindent elmondani, így... 

Elengedi a kezed, és eléd térdel. A szád elé kapod a kezed, ami még mindig bizsereg szerelmed érintésétől. 

Fehér sortja zsebébe nyúl, és egy sötétkék, bársonyos dobozkát emel ki onnan. Felnyitja a doboz tetejét,és eléd tárul egy csodaszép gyűrű. Az ezüst foglalatban három pici kő lapul, egyszerű, de annál gyönyörűbb.

Szemeid könnybe lábadnak, és mosolyogva tekintesz előtted térdelő szerelmed szintén üveges szemeibe.

-...így, inkább ara kérnélek, hogy adj nekem végtelen időt, hogy elmondhassam mit is jelentesz nekem. Hozzám jössz feleségül? Megtisztelsz azzal, hogy Mrs. Choi-nak szólítsanak hivatalosan is? Megpróbálsz elviselni egy életen át?

Teszi fel a kérdéseit, de te már is érzed az első könnycseppet elindulni az arcodon, ami bebizonyítja neked, hogy nem álmodsz, hanem ez igenis a valóság. Így, boldogan, mosolyogva válaszolsz.

-Igen!

San megkönnyebülten, és boldogan húzza fel az ujjadra a gyűrűt, majd letéve a dobozkát, egy lágy csókot hint azon ujjadra, melyen a gyűrű pihen, majd felegyenesedik, és karjaiba zár.

Eltolva magától egy szerelmes csókba hívva pecsételi meg a a történteket, de abban csókban több volt, mint puszta szerelem. Minden érzéseteket belesűrítve adtátok egymásnak, de még így sem tudtatok volna elmondani mindent. Úgy éreztétek egy élet kevés lenne, hogy mindeneteket elmondhassátok egymásnak, de most pusztán a tudat, hogy csak is egymáséi vagytok a világ legcsodálatosabb érzése számotokra.

Lassan elváltok, homlokát a tiednek dönti.

-Szeretlek! - mondja majd újra ölelésbe von.

-Én is szeretlek! - suttogod mellkasába.

Tudod, hogy ilyen boldog még soha nem voltál az előtt, és érzed, hogy az a VIP koncert jegy volt életed egyik legjobb döntése. És most az, hogy életed hátra levő részét vele, Choi Sannal töltheted leírhatatlan számodra. De egyet nagyon is jól tudsz.

Ő jelenti a világot számodra.

Sziasztok, itt is lenne az első rész az első kéréssel. Tudom, tudom. A lánykérés elég kemény kezdés, de remélem azért tetszik. Tartsatok velem a következőkben is.

A kövi részben tali, addig is annyeong!