BTS-sel az élet

2. rész

Reggel;
Hajnali 4-kor keltem. Felvettem egy fekete pulcsit és egy térdénél szaggatott farmert. A hátamra kaptam egy táskát, amibe belerakram egy citromsárga SECURITY-s pulcsimat, továbbá fülest, telót és egyéb fontos dolgokat.
Nem sokkal később már a reptéren álldogáltam, Aimit keresve. Amint megláttam gyorsan odarohantam hozzá. Mikor kiöleltük egymásból a szuszt, elmentünk a cuccainkért. Hamar becsekkoltunk és ültünk is fel a repülőre.
-Szóval, amikor megérkezünk-kezd bele Aimi-először lecuccolunk, aztán pihenünk. Lehet utána bármi, én a városnézésre gondoltam.-én itt csak hevesen bólogatok-Városnézés után újra pihenünk, mert utána egész nyáron BTS lesz!!!-visongta, majd én is elkezdtem, de ránkszólt egy néni, akit egy csúnya pillantással jutalmaztam.
Tudom, kedves vagyok. Na mindegy is.
Szóval, miután ezt megbeszéltük, elkezdődött a zenehallgatás és a gondolkozás. Bedugtam a fülesem és legelőször beindítottam a So far away-t.
Ezt a számot nagyon szeretem, de nem sokkal később el is aludtam. Aimi felébresztett párszor, de, amikor már negyedjére keltett, akkor ébren maradtam. Viszont a lány bealudt, én pedig nem tudtam visszaaludni. Így elkezdtem gondolkodni. Mindenen. A BTS-en. Rapmonon. Ja igen. Imádom őt. Jó lenne vele lenni. De tudom, hogy nem lehet. És ettől szomorú vagyok. De egyben boldog, mert találkozhatok vele. Attól még boldogabb, hogy az egész bandát láthatom. Na jó..ez a gondolatok firtatása nem az én műfajom, úgyhogy inkább abbahagyom.
De...kezdek újra fáradt lenni...-képszakadás (bealvás)

Átaludtam az egész éjszakát. Reggel a változatosság kedvéért Aimi keltett.
-Jó reggelt-köszönt.
-Neked is-mondtam 2 ásítás között.
-Hogy aludtál?-kérdezi.
-Mélyen-válaszoltam nevetve-És te?
-Ja kb én is. Nemsokára megérkezünk-mondja izgatottan.
-De joo! Addig nem videóztunk?-nézek rá.
-Minek?
-Öhm..nem tudom. Úgyse rakjuk ki sehová, csak úgy emlékként.-néztem rá cukin.
-Hát oké-mondja.
Én e közben bekapcsolom a telóm és elkezdek videózni.
-Hello, itt Yuri. Itt vagyok Aimivel a repülőn, mindjárt Szöulban-mosolygok.-Na de ez mindegy, meeeert kezdődik az inglis time!-mondjuk egyszerre, majd a semmi angoltudásunkkal elkezdünk beszélni egymáshoz. Kb 10 percig tudtuk ezt csinálni, mert bemondták, hogy mindjárt leszállunk.