Rajzórákon most nagyon benne vagyunk a koponyák rajzolásában, csak a tanár beszedi őket, nekem meg nincs eszem lefényképezni. De a múlt héten ideadta az egyiket, hogy fejezzem be, és azóta már vissza is adtam, de most nem felejtettem el, van fényképem róla. :D
Történetesen egy akvarell képről van szó (kivételesen, a többit grafittal meg szénnel csináltuk), 50cm x 70cm-es papíron. (Amikor otthon befejeztem, el kellett foglalnom a fél ebédlőasztalt, ugyanis az íróasztalomon nem fért el.)
A feladat az volt, hogy a koponyát fessük meg a legrészletesebben, a beállítás többi elemét pedig csak foltokként. Ez nekem nem annyira jött össze, mert hát én meg a foltokban festés... de azért megpróbáltam a koponyát részletesebbre csinálni, mint a többit.
Ezenkívül százszor el lett mondva nekünk, hogy ne vázoljuk fel ceruzával, ne használjunk kis ecsetet és lehetőleg ne teljesen középre fessük a koponyát, hanem toljuk el kicsit a kompozíciót. (Most mondjam azt, hogy jól eltoltuk? XD)
Ha valami egyáltalán nem lett megmondva nekünk, azok a színek. Az ilyen feladatoknál a tanárt nem igazán érdekli, hogy a koponya épp kanárisárga vagy babarózsaszín, vagy hogy a háttérben a borosüveg zöld vagy hupilila, szóval én mindent olyan színűre festettem, ahogy épp sikerült, aminek az eredménye enyhén szólva távol áll a tipikus koponyás festmény színvilágtól (már ha van ilyen).
De talán a sok felesleges rizsa után lássuk is azt a művet!
És tessék, itt van még egy csontvázkéz, hogy a fej ne érezze magát olyan egyedül: