Csak egy padban ülök,
Közben a fejemre ütök,
Mit nekem a matek,
Ha úgy se arra megyek?
Mindíg másfelé járok,
Egy más világról álmodok,
Hol a szerencsétlenség már nincs,
Csak a szerencse, az igazi kincs.
Viseltem már magamon a világ baját,
Láttam már párszor a lélek alját,
Éltem már át ezernyi csodát,
Még sem kaptam meg a szíved irgalmát.
Csak egy padban ülök,
Közben a fejemre ütök,
Csak kinézek az ablakon,
És boldogságot látok az arcokon.
YOU ARE READING
versek
PoetryIde írom be a verseket amiket írok, úgy hogy ha szereted a verseket akkor tetszeni fog☺️
