-Mendes..ha.. meg..állunk énesküszöm- fenyegettem lihegve mire lelassítva megállt
-Úgy érzem nem bírod a futást - kuncogott én mivel a büszkeségem nem engedte hogy felé nézzek inkább jobbra fordítottam a fejem.
Nem is bántam meg mivel egy hídra értünk ahonnan a kivilágított Tower Bridget teljes hosszában láthattuk.
A sok autó mint megannyi világító szentjánosbogár mentek jobbra és balra.
-Tudod gondolkodtam - ugrottam a híd kőkorlátjára ő pedig reflexből elkapta a derekam
-Hogy öngyilkos leszel? Na de hercegnő- ült fel mellém és farmerdzsekijét a hátamra terítette amiben majdnem elvesztem
-Nem, azon, hogy talán meg kellene próbálnunk ezt a te és én dolgot.
-Talán meg kellene - idézte a szavaimat mosolyogva
≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈
-Lehet egy kérdésem?
-Már volt - nevette el magát - Mondd csak
-Miért bánsz úgy velem mint egy törékeny virágszállal?
-Hogyhogy miért? Majdnem leugrottál a hídról, és meghaltál egy repülőbalesetben másszor pedig mert egy kis törékeny virágszál vagy és az is leszel nekem mindig is. Az én kis hercegnőm. - simította végig a combom
-Ez elég csöpögősre sikeredett.- mosolyogtam
-Úgy is terveztem -fordította a fejét az előttünk álló építmény felé - Nem fázol?
-De egy kicsit
-Akkor induljunk - ugrott le a földre és a kezemet fogva a híd szélén végigvezetett.
Ilyenkor jó ha az ember barátja több mint 180 cm magas.
Az utcán kéz a kézben vonultunk egymás mellett.
Csendben..
Egyikünk sem hozott fel témát csak magunkban emésztgettük a dolgot hogy "Most akkor egy pár vagyunk?"
A hotelbe érve előkotortam a szobakulcsom és benyitottam
-A gitárom? Az így hogy? - mutogattam idiótán a szoba közepén lévő hangszerre.
Amit én nem hoztam magammal Kanadából
-Ki tudja? - mosolyodott el sejtelmesen
-Mindegy ezt most ne firtassuk jó lesz- nyomtam a kezébe és átmentünk Nia és Fanns szobájába
Egy kopogás után benyitottam
-Itt vagyok ragyogok - néztem a lányokra akik a fangörcstől meg sem tudtak szólalni
-Szerintem elege volt mára a sikítozó tinilányokból.
Esetleg megkérhetnétek ha már itt tartunk hogy játszon valami szépet, szabad a pálya - mutattam Shawnra
aki riadtan nézett vissza rám mivel nem érthette a magyar szöveget-Can you play a song? - kérdezték egyszerre, a fiú rám nézett én pedig bólintottam s mintha egy jelet adtam volna neki a fotelbe ült és a Treat you better akkordjai már jöttek is.
-Nem fog unatkozni? Mármint érted mi itt beszélgetünk ő meg csak na érted - mutogatott a gitárt pengető fiúra
-Hidd el ha adsz neki egy gitárt elvan vele órákig. Tapasztalat. - bámultam a "barátom"
Még nem szoktam meg
-Túl sokáig stírölöd van itt valami! - váltogatta a szemét köztünk Nia
- Hát.. Most mondjam azt hogy van? - a két lányból itt már halk sikkantások törtek elő
- Milyen irónikus hogy eddig egy elérhetetlen álom volt most meg itt van és a legjobb barátnőm pasija - nézegette Fanni is Shawnt
-Nekem is furcsa még - pirosodtam el
-Mi lesz Levivel? - kérdezte Nia az arcomról a mosoly lassan lehervadt
-Mi lenne? Jól el van a barátnőjével nem? Tudjátok most mit csinálnék szívesen? Szemközt köpném.
YOU ARE READING
Sziget /Shawn Mendes/
Fanfiction2018 augusztus 13 hétfő.. A magyar Mendes Army legszebb dátuma. Lia is bármennyire tagadja de várja már élete első koncertjét. Csakhogy lehet mást is hoz neki a jövő? "Miért nem lehetünk egy átlagos szerelmespár? - fúrtam bele a vállába a fejem -Mi...