Van ott fenn egy ország 🌫🌥 •BTS-V FF•

4.resz

Taehyung szemszögéből 👀

Egy kis idő után meguntam a keresgetest, így hát kiszálltam a kocsiból ,hogy elzsibadt vegtagjaimat megmozgassam.
A  zsebemből kivéve a telefonomrá pillantottam hány óra is van .
Legalább  már tudom hány óra van és ,hogy mióta bolyongok mind egy hülye gyerek...

Mikor hirtelen egy nagy nyomás keletkezett a fejemben és egy hangra lettem figyelmes aki ha minden igaz hozzam szólt .

- Taehyung tudod miért vagy itt?-

- Kerezsd meg őt és segíts neki -

                       ~~~~~~~~~~~

Fénysebességel jelent meg és tűnt is el a hang ,viszont ahogy eltűnt mindha ,felvilágosodam volna .

Miért kellene megtalalnom?
Minek, neki miért nem mondott senki semmit .
Kezdek megbolonduli ez nem léteziki ,bisztossan álmodom...

Soul utszait jártam ,ha minden igaz ,mikor egy hiszterikus hangra lettem  figyelmes oly annyira pánikba esve lehetett...

A kíváncsiság furdalta az oldalam igy hat egyre közelebb kerültem a hang hoz.
Már szürkületben volt az ég.

Mikor felismertem az alakot akkor jöttem rá...
Ő az.

Így hat meg közelebb álltam  hozza ,majd meg szólaltam .

-  Beszélnünk kell..

                           ~~~~~~~

- Beszélnünk kell...-

Nem válaszolt csak csend állt be és a cipőmet bámulta .
Miközben a légzése lassabodott .
Majd mikor teljessen ,lenyugodott felemelte a fejet .

- Süket vagy beszélnünk kell!-

Nem válaszolt csak csendben könnyes szemmel meret rám .

- Ajgo te lány -

- Meghaltam ?-
Kérdezte fájdalmasan és csalódott hangszínen.
Miközben a téglás falat nézte megbabonazva mit ha az majd válaszolna neki.

- Nem tudom-

Mondtam leszart hangsúllyal .

- És akkor ki fogja ezt elmondani!?-

- Túl fiatal vagyok a halálhoz élni akarok !-

- Hmm te mondod és szerinted én szeretnek halott lenni vagy mi a tokom ez ,én sem akartam , hogy ez legyen én egy idol vagyok baszki vár rám a banda a rajongok a szüleim ugyan úgy  mind neked szóval kuss!-

Adtam hangot annak hogy nem csak őt kell itt sajnálni .
Mert nem csak neki van élete , sőt az ő szar élete annyit nem ér mind az enyém .

- Miert mit tettem hogy ezt érdemben mindig kedves voltam mindenkivel...-

Mondta keservessen.

- Hadd már abba az istenit az idegeitre megy ez a sajnalkozas! -

- Akkor menny el és ennyi!-

- Chhh elmennek de előbb beszélnünk kell.-

Na most hogyan mondjam el neki azt hogy én ütöttem el és vegettem van itt...

- Nem tudom hogy ki volt az de valaki azt mondta segítsek neked -

- Nem kell a segítséget..-

Köpte a szavakat.

- Hat jo ha te így gondolod akkor bisztos úgy van ,de akkor nem tudom ki fogja neked elmondani ,hogy mi is történt .-

Fordultam meg avval a céllal  hogy ott hagyom ,de mikor már elég messze  voltam,  mind a bumeráng hatra léptem kettőt .
Nem értettem mi ez...
Fújtam egyet és hatra néztem .
Majd vissza ez a kis házsártos meg mindig ott gurult át karolva lábait .
Megindultam meg egyszer ,de nem tudtam mozdulni egy lépéstől többet .